a mindenség kulcsát keresi
meg akarja érinteni az alapokat
de inkább megkeni a zsíroskenyeret
a mindenség kulcsát keresi
de csak a lábtörlő alá teszi a kulcsot
és elindul kéregetni
mindig a szürke kalapot viszi magával
régebben még újságpapírba csomagolták
a pénzt amit a kalapjába bedobtak
de ma már csak beleejtik
és szégyenlősen mennek tovább az emberek
pedig nem annak kéne szégyenkezni aki ad
hanem annak aki elvesz
aki nem engedi hogy meleg ételhez
fűtött lakáshoz jussanak a rászorulók
este hazamegy a jéghideg lakásba
előveszi a lábtörlő alól a kulcsot
és reggelre kihűl
madarak alszanak rajtam
az aranyhalas tó mellett
madarak alszanak rajtam
majd később megyek a boltba
tétován bóklászni a rengeteg
megfizethetetlen termék között
megvárom amíg kialusszák magukat
isten madarai
és az aranyhalakat sem fogom ki
ma sem
szárazkenyér
a szárazkenyeret hazavihetné
vagy elmajszolhatná kiszáradt tenyeréből
esetleg rajzolhatna vele keresztet
de apró darabokra tördeli
és a madaraknak ajánlja fel
lakóhelyem Magyarország
egy fa alatt alszom a parkban
lakóhelyem Magyarország
93 ezer négyzetkilométer
ahogy költő barátom mondta
amikor nem volt hol laknia
lefeküdt a járdára egy irodaház elé
de jött az őr a biztonsági őr
és alig tudtuk onnan elvonszolni
végül nálunk talált fedélre egy időre
de aztán ment tovább lakóhelyét
birodalmát bejárni
útja egészen a pestlőrinci temetőig vezetett
a virágárust kérdeztem meg
milyen virágot illik vinni ilyenkor
mivel már évek évtizedek óta
nem jártam temetésen
