Bár a harmadik hullám nem kíméli Európát, Görögország már arra készül, hogy május 14-én megnyissa a turistaszezont. Ezt erősítette meg a minap Harisz Teoharisz turisztikai miniszter a minap. Sőt, már április elejétől engedélyezni kívánják, hogy egyes uniós, illetve az Európai Unión kívüli országokból a görög tengerpartra érkezhessenek az emberek. Főleg azokról az államokról van szó, amelyek jó ütemben haladnak az oltásokkal, így az Egyesült Királyság, vagy Izrael. Az ide érkezőknek azonban legalább egyet kell a következő három feltételből teljesíteniük: csak az utazhat be az országba, akit beoltottak a koronavírus ellen, bizonyíthatóan antitesttel rendelkezik, illetve megérkezésekor negatív tesztet tud felmutatni. Minden Görögországba érkező számára lehetővé teszik, ugyanúgy, mint tavaly nyáron, hogy repülőtéren való landolását követően teszteljék. „Ezzel a teljes biztonságot kívánjuk szavatolni” – fejtette ki a tárcavezető.
Semmi meglepő sincs abban, hogy Görögország számára életfontosságú a turizmus beindítása. A szállodák, a gasztronómia, a repülőterek, illetve minden olyan szektor, ami az idegenforgalomhoz kötődik, a külföldiek pénzéből él – emlékeztet honlapján a Redaktionsnetzwerk Deutschland. Az ágazatból származik a GDP mintegy húsz százaléka és ennek megfelelően minden ötödik munkahelyet a turizmus biztosítja.
Görögország számára különösen fontosak a brit mellett a német turisták. A legutóbbi „békeévben”, 2019-nem Németországból négymillióan érkeztek a napfényes Hellászba, számban így megelőzték a briteket, az olaszokat és a franciákat. De még a tavalyi válságévben is másfélmillió német töltötte el szabadságát az országban. Miközben összességében 2020-ban a Görögországot felkereső turisták száma 76,5 százalékkal zuhant, a német turisták esetében valamivel kisebb, 62 százalékos volt a visszaesés. A Travel Data+Analytics elemzőcég adatai szerint eddig idén a németeket a görög tengerpart vonzza leginkább: a foglalások 23,6 százaléka esett az országra, 21,2 százalék ezzel szemben Spanyolországot választotta úticélként.
Sok kérdésre azonban egyelőre nincs válasz. Rengeteg függ természetesen attól, hogyan alakulnak a koronavírussal kapcsolatos számok. Görögország e tekintetben kifejezetten jól áll Európában. Míg a Worldometers adatai szerint a lakosságarányos halálozást illetően míg Magyarország a nyolcadik a világon, Görögország csak az 52. Az esetszámokat illetően pedig a 88. helyen áll, ami szintén az egyik legjobb adat az egész kontinensen. Mindez cáfolja azt az itthon ismételgetett narratívát, miszerint a menekültek vagy bevándorlók terjesztenék a vírust az adott országban.
A görögök sikerét Kiriakosz Micotakisz kormányának óvatos megközelítése magyarázza. Az esetszámok növekedése esetén gyorsan elrendelték a karantént, az ország jelenleg is zárlat alatt van a német Robert Koch Intézet például a hét eleje óta az állam teljes területét kockázatos területnek minősítette, miközben addig csak bizonyos régiók tartoztak a vörös zónába. Athén ugyanakkor a hét elején újabb két héttel hosszabbította meg a beutazásra vonatkozó korlátozásokat.
A jövőt senki sem láthatja előre, s mindezek alapján kissé derűlátónak is tűnik az áprilisi óvatosabb, majd a májusi nagyobb nyitás. Mindez persze az oltások gyorsaságától is függ. Görögország e tekintetben valamivel az uniós átlag felett áll, s a turizmusban dolgozók prioritást élveznek a vakcinák beadásánál. A kormány reményei szerint a kereskedelemben még március folyamán elkezdhetik feloldani a kereskedőket érintő korlátozásokat, áprilisban pedig már a gasztronómiai szolgáltatások is szabadabban működhetnek, a kabinet reményei szerint az éttermek nem fedett részeit már megnyithatják a vendégek számára. De természetesen ez is attól függ, sikerül-e lejjebb szorítani az új fertőzések számát. Arisztotelia Peloni elismerte, még nagyon nehéz napok várnak a görögökre, de optimistán megjegyezte, „már a maraton utolsó kilométereit tesszük meg”.
