Az Európai Unió más tagállamaihoz viszonyítva döcögősen indult el az oltókampány, Hollandiában, miközben a kormány belebukott a családtámogatási rendszer körüli botrányba, az éjszakai kijárási tilalom bevezetése pedig példátlan zavargás- és erőszakhullámot indított el; azaz nem kezdődött túl ideálisan az idei, választási év Mark Rutte holland miniszterelnök számára. Az EU egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfőjének mégsincs oka az aggodalomra, előrejelzések szerint pártja, a konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) sorozatban a negyedik parlamenti választáson győzhet; a legutóbbi felmérések szerint is a négy évvel ezelőtt megszerzett 21 százalékos szavazati arányra számíthatnak.
Rutte töretlen népszerűségét annak köszönheti, hogy továbbra is képes kompetens vezetőnek mutatni magát - magyarázta a Népszavának Pepijn Bergsen, a londoni Chatham House agytröszt holland kutatója. “Habár Hollandia az elmúlt évben nem nyújtott különösebben kiemelkedő teljesítményt a járványkezelést illetően, ugyanakkor nem tartozik a legrosszabbul teljesítő európai országok közé sem. A legtöbb államhoz képest kevésbé zsugorodott a gazdasága, ezért az az általános vélekedés, hogy a kormány a legjobbat hozta ki a nehéz helyzetből” - tette hozzá a szakértő. Az is a miniszterelnök malmára hajtja a vizet, hogy a holland politikai hagyományoknak megfelelően olyan válságkezelési stratégiát követ, amelyet széleskörű konszenzus övez a parlamentben. "Az oltókampány lassúsága miatt ugyan egyre többen morognak, de az ellenzéknek nehéz bírálni a kormány járványügyi lépéseit, hiszen a pártok többsége támogatta azok meghozatalát” - mondta Bergsen. Hasonló okokból nem befolyásolta az erőviszonyokat a tavaly decemberben kipattant családtámogatási botrány sem. Hiába derült ki, hogy 2012 óta az adóhatóság szülők ezreitől követelte vissza alaptalanul a gyermekellátási támogatásokat, a főként bevándorló hátterű családok eladósódását és felbomlását okozó visszásságok nem varrhatóak kizárólag Rutte és a jelenlegi négypárti koalíció nyakába. A most ellenzékben lévő tömörülések jelentős része, köztük a baloldali Munkapárt (PvdA) is érintett, mivel az elmúlt évtizedben voltak ciklusok, mely során ők is kormányon voltak.
A holland politikai konszenzustól eltérő, egyben Orbán Viktorral szimpatizáló két szélsőjobboldali pártvezér, a Szabadságpártot (PVV) irányító Geert Wilders és a Fórum a Demokráciáért (FvD) tömörülést vezető Thierry Baudet sem tudott politikai tőkét kovácsolni a válságból. Mindketten tiltakoztak a korlátozások és lezárások ellen, ám hangnemüket tekintve jelentős különbség volt megfigyelhető. A bevándorlók harsány elutasításával nevet szerző Wilders inkább óvatosabb, kimértebb bírálatokat fogalmazott meg, míg a burkoltabb idegenellenességével hírnevet szerző Baudet nem riadt vissza az összeesküvés-elméletek hangoztatásától sem. Egyik megközelítés sem hozott támogatókat, sőt, az FvD-től kifejezetten elriasztotta a szavazókat, hogy a vezérük konteókat terjesztett.
A gyengélkedő Fórum a Demokráciáért ősszel az ifjúsági mozgalom botránya miatt szét is robbant: a húzónevek távoztak, miután Baudet nem volt hajlandó feloszlatni a csoport belső levelezésben uszító üzeneteket megosztó szervezetet. Az egyik kilépő, Nicki Pouw-Verweij szerint a pártvezér a nyíltan zsidóellenes üzenetek jelentőségét azzal bagatelizálta el, hogy "szinte minden ismerőse antiszemita”, és azt fejtegette, hogy a koronavírust "Soros György találta ki, hogy megfossza az embereket a szabadságtól.” Baudet ugyan elhatárolódott az állításoktól, de a botrány megtépázta renoméját, a 2019-ben még a felméréseket 16-21 százalékkal vezető párt szavazóbázisa mindössze 3-4 százalékosra zsugorodott. A pártból kiszakadt politikusok által alapított "Helyes Válasz 2021” (JA21) nevű tömörülés pedig legfeljebb 1-2 százalékra számíthat. A Szabadságpárt is csak korlátozott mértékben tudta megszólítani a szélsőjobb riválisból kiábrándulókat; a Wilders fémjelezte alakulat ezért várhatóan - 2017-hez hasonlóan - a szavazatok nagyjából 13 százalékát szerezheti meg.
Noha a koronavírus-járvány és azt kísérő gazdasági sokkhatás kétségtelenül nyomot hagyott a holland társadalmon, úgy tűnik, a politikai rendszert nem rengette meg. Pepijn Bergsen szerint a stabilitás részben Rutte személyes varázsának tudható be, nélküle valószínűleg sokkal kiélezettebb lett volna a verseny. A szakértő úgy vélte: a pandémia politikai hatásait ősszel a német parlamenti választáson világosabban lehet majd látni, mivel Berlinben a stabilitást nyújtó Angela Merkel kancellár a tervek szerint 16 év után távozik a színről. Merkel leköszönése egyébként azt is jelenti, hogy - amennyiben a holland választáson a papírforma érvényesül - akkor ősztől Mark Rutte és az őt tavaly nyáron gúnyosan "holland fickónak” bélyegző Orbán Viktor lesz az EU két legrégebb óta hivatalban lévő kormányfője.
