népszerűségi mutató;koronavírus;romaönkormányzat;

- Vírus illiberális mellékhatásokkal – avagy Orbán a járvány farvizén

Lehet a járványra kormánynyomorgató csapásként tekinteni, amely – mint valódi ellenség a migráns-délibábok után – kibillenti a hatalomból a Fideszt, de ha egyenleget vonunk, Orbán Viktor számára akár kedvező mérleget is kaphatunk. László Róbert közgazdász-politológus, a Political Capital választási szakértője szerint legalábbis nem valószínű, hogy a keményvonalas kormánypártiakat bármi eltántorítaná, miközben a kormány több olyan döntést is meglépett az elmúlt évben, amelyet koronavírus nélkül aligha sikerült volna végigvinnie ilyen könnyedén. A veszélyhelyzet még akkor is a kormány kezére játszhat, ha a népszerűsége kissé csökkent is.

Az európai szalonokban kínossá vált és a pártcsaládjában felfüggesztett magyar kormánypárt nehéz helyzetbe sodorta magát 2018 elején. Az orbáni Soros-terv kifulladt, a migránshordák csak az élénk fantáziájú közmédia szerint masíroztak felénk, és a rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozat sem a kormány megítélését erősítette. A „nemzeti ügyek kormányának” új plakátszlogenre volt szüksége, amely aládúcolja a centrális erőtér megbonthatatlannak látszó, de megingó fölényét. Mire 2020 elején élesítették a börtönbiznisz és a cigány szegregációs kártérítések „emberek igazságérzetével” tengelyt akasztó üzeneteit, megérkezett egy váratlan, egységkovácsoló ellenség, a koronavírus.

Az egészség az első, mindenkinek ez a fontos, így reflexből sorakozott föl az ország jelentős része a kormány támogatói közé. (Ez a járvány első hullámában szerte Európában megfigyelhető tendencia volt, nőtt a kormányzó pártok támogatottsága). Aki sosem szavazna egy illiberális erőre, az is a vírus megállításában volt érdekelt.

A Fidesz annak rendje és módja szerint fel is háborodott, amikor a korlátlan veszélyhelyzeti felhatalmazás helyett az európai színtérre kihurcolt kritikákat kapott az ellenzéktől. Nem kellett sokat várni, a szög kibújt a zsákból: a pályán az ellenfelei szerint is jól látó kormányfő felismerte a lekapcsolt stadionvilágításból adódó lehetőséget, és azonnal elfutott a jobb szélen. Az első magyar fertőzött március 4-i regisztráció­ja után nem telt bele egy hónap, és máris megérkeztek az első unortodox népegészségügyi törvényjavaslatok. Előkészítették a Liget-projekt kicsavarását a főváros kezéből, a színházi felügyelőbizottságok leuralását minisztériumi delegáltakkal, a transznemek jogi elismerésének tiltását, és ingatlanokkal kínálták meg Schmidt Mária alapítványát. A vírus közben nézett, mint a vett malac.

Mint kés a vajon

A nagyobb ütközetekre is felkészültek. A macerás és tragikomikus zaklatószínházi narratíva helyett jöhetett például a „liberális hüllőkeltető”, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nyári lopakodó modellváltásának előkészítése. László Róbert közgazdász-politológus, a Political Capital választási szakértője is úgy látja, hogy a járvány néhány dologban kétségkívül kapóra jött a kormánynak. A törvényhozás működésében ellenben semmiféle érdemi különbséget nem lát. Eddig is megvolt a kormány kétharmada, sőt azt sem lehetett észrevenni, amikor 2015–2018 között nem volt meg. Akkor is törvénygyárként működött a parlament, lényegében akadálytalanul átment rajta minden. A járvány ezen nem változtatott, de néhány döntést jelentősen könnyített.

„Jól mérte fel a kormány, hogy a pandémia farvizén sok mindent meg tud csinálni, amit máskülönben aligha – mondja a politológus. – A 2019-es önkormányzati választás után minden bizonnyal elkezdtek gondolkodni azon, miként lehetne megbüntetni az ellenzék kezére került városokat. Az azonban, ahogy 2020-ban ennyi forrástól megfosztották őket, és politikai alapon osztottak vissza nekik pénzeket, járványhelyzet nélkül nem ment volna könnyedén. Kisebb-nagyobb ellenállást persze így is tanúsított néhány önkormányzat, de nem szerveződhettek olyan tömegdemonstrációk, amelyek békeidőben bizonyosan lezajlottak volna. Az önkormányzatok legnagyobb érvágása, az ingyenes parkolás ötlete például fel sem merült volna járvány nélkül.”

László Róbert szerint hasonló a helyzet az egyetemekkel. Volt ugyan egy páratlan és újszerű ellenállás a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetén, de ezt leszámítva úgy mentek át az átszervezések, mint kés a vajon. Sok más mellett ebben az is benne lehetett, hogy a hallgatók fizikailag nincsenek jelen a saját in­téz­ményeik­ben, márpedig az online méltatlankodásnak önmagában sosincs akkora ereje.

A közgazdász-politológus szerint az egészségügyi rendszer átalakítása is valószínűleg másképp alakul világjárvány nélkül. Ez a téma annyiban bizonyosan eltér a fentiektől, hogy a kormány tervei között aligha szerepelt jelentős mértékű orvosi béremelés: a 200 milliárdos, majd a háziorvosok juttatásának emelésével újabb 100 milliárdos tétel jelentős kiadás, miközben hatalmas bérszakadékot okozott a szakdolgozók rovására. A döntés ráadásul magával hozta a kötelezettségeket is, a megtiltott hálapénz és a másodállások korlátozása után nem véletlenül fogyatkozott meg a szakma – járvány idején érzékeny pillanatban – 5000 gyógyítóval (köztük több mint 700 orvossal). A politológus szerint a „történelmi béremelés” ügyét a saját médiájában jól tudja teríteni a kormány, azt pedig, hogy ez mi mindennel jár, igyekeznek eltitkolni vagy elferdíteni. Ehhez szerinte is kellett a járvány, annyiban biztosan, hogy ebben a helyzetben sokkal nehezebb kiugrani az orvososoknak.

Káoszkormányzás

„Még az ellenzéki oldalon is gyakran hallani, hogy korrupció ide, stadionépítés oda, a Fidesz legalább képes kormányozni az országot – folytatja a politológus. – Valójában rengeteg jele van a kormányzati kapkodásnak, a stratégianélküliségnek. Elég csak az elmúlt hetek járványkezelésére gondolni. Bár általában a hatalomtechnikai szempontból kulcsfontosságú intézkedések jól végiggondoltak, tavaly év végén mégis azt láttuk, hogy a választójogi törvény módosítását is káosz övezte. Szinte minden mozzanatában ellentmondtak a pár nappal azelőtti önmaguknak.”

A várható lépésekről szólva László Róbert elmondta: tévhit, hogy a választójogi törvényhez ne nyúlhatna a kormány 2021-ben. A tiltás egyedül a választókerületi térképre vonatkozik, de kétharmaddal azt sem bonyolult kijátszani, ahogy 2013-ban is megtették. Miért is ne tehetnék meg ismét, ha politikai érdekük fűződik hozzá?

„Több Pest megyei választókerület lélekszáma már 2018 óta több mint 20 százalékkal eltér az átlagtól, ezért ezeket a kerületeket az Országgyűlésnek kötelessége lenne átrajzolni. Három év kevés volt ahhoz, hogy a Fidesz a saját törvényét betartva ezt meglépje. Tavaly augusz­tusban a leköszönő NVI-elnök, ­Pálffy Ilona át is adott a pártoknak egy neutrális kerülettérkép-javaslatot, de ez sem lendítette előre az ügyet. A kapkodás novemberben kezdődött, a Párbeszéd benyújtotta a Pálffy-térképet, meglepetésre a törvényalkotási bizottságban a fideszes képviselők is megszavazták, hogy aztán öt nappal később, a végszavazáson meggondolják magukat, és ellene szavazzanak. Ezek után nem kizárt, hogy idén a teljes, nem csak a Pest megyei térképet újrahúzzák, vagy az is egy opció, hogy meghagyják a törvényben előírtnál jóval aránytalanabb kerületeket, és ezzel támadhatóvá teszik a 2022-es választás eredményét” – mondja László.

Nem utalt túl nagy átgondoltságra szerinte az országoslista-állításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek számának módosítása sem. Először 27-ről 50-re emelték volna a limitet, és amikor megfogalmazódtak azok a vádak, hogy a Fidesz beleszól az ellenzék listaállítási stratégiájába, nem győzték tagadni ezt. Hollik István külön videót is szentelt az ügynek, amelyben azt hangoztatta, hogy az ellenzék még mindig indulhat egy vagy két listán, nincs itt semmi látnivaló. Akkor még így is volt, de pár nappal később mégis 71-re emelték a korlátot, ezzel az ellenzék helyett ők döntötték el, hogy csak egyetlen közös listán indulhatnak, érvel a választási szakértő.

S hogy mi lehet még Orbánék tarsolyában, ami megkönnyíti a saját dolgukat, és megnehezíti az ellenzékét? A választási szakértő szerint a frakcióalapítás korlátozása és a pénzügyi támogatás kurtítása szokott megjelenni mint a kormány ügyködésének lehetséges kimenete. Az, hogy esetleg közös frakcióba kényszerítik a hat pártot, szerinte nem volna akkora csapás, ha tényleg győzelemre játszanak. „Ha nem így van, és csak ellenzéki szerepre készülnek, akkor valóban nem lenne jó nekik, ha egy frakcióba kerülnének” – jegyzi meg László Róbert.

Ami a Fideszt illeti: szerinte ha bízik a saját győzelmében, akkor a választási jogszabályokhoz olyan nagyon nem kell hozzányúlnia, mert ennél jobban már nehezen tudna saját magának kedvezni. Ha viszont esetleg év végén azt fogja mérni, hogy a veresége elkerülhetetlen, könnyen lehet, hogy teljesen átalakítja a rendszert annak érdekében, hogy az ellenzéki győzelem minél kisebb parlamenti többséget eredményezzen.

Hátat fordító tömegek

A járvány betörése után egy ideig enyhén emelkedett a Fidesz amúgy is viszonylag magas támogatottsága, de szeptembertől folyamatosan látjuk a csökkenést. A választási szakértő úgy látja, a válsághelyzeteknél ez egy tipikus jelenség. Amikor kipattan egy válság, akár egy pénzügyi krízis, akár egy természeti katasztrófa, akár egy járvány, akkor mindig megemelkedik a kormányok támogatottsága. Később, amikor oldódik a pánik, és sokkal inkább a gazdasági hatásokat érzik az emberek, akkor már a kormányt kezdik hibáztatni a munkahelyük elvesztése, az anyagi helyzetük romlása miatt.

„Ma már tömegek érzik a bőrükön, hogy a magyar kormány gazdasági segítségnyújtása az egyik legszűkmarkúbb Európában, rengeteg szektor dolgozójának élménye, hogy magukra hagyták őket – magyarázza a Fidesz közel fél éve tartó népszerűség­csökkenésének fő okát a politológus. – Törzsbázisának hite persze megtörhetetlen, a kormány szinte kizárólag hozzájuk beszél, de ez önmagában soha nem elég egy választási győzelemhez. Mindig kellenek olyan választói csoportok is, amelyek nem elkötelezett támogatói a Fidesznek, márpedig közülük fordítottak most sokan hátat nekik. Persze egy év még van a választásig, de a vártnál tovább elhúzódó járvánnyal a gazdasági kilátások nem biztatók ebben az időszakban.”

László Róbert úgy látja: ezért is lehetett annyira ideges Orbán Viktor a harmadik hullám betörésekor, mert mielőbb nyitni kellene ahhoz, hogy a gazdaságot ismét sikerüljön felpörgetni. Minél később kezdhetik el ezt, annál kevésbé lesz érezhető a felpattanó hatás a választásokig.

Roncsolt demokrácia Orbán Viktor a veszélyhelyzetet továbbra is fenntartaná, legalábbis ezt mondta decemberben. Úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány miatt elrendelt járványügyi készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad. És ennek örvén jöhetnek az ellenzék dolgát megnehezítő, az államháztartási hiány rovására „szociális szavazatvásárlást” megkönnyítő döntések. És ezzel még csak nem is lógunk ki nagyon a sorból. A járvány miatti korlátozó intézkedések globálisan roncsolják a demokráciát, derült ki a The Economist nemrég publikált demokráciaindex-jelentéséből. Ahonnan megtudhattuk: idén becsúsztunk a Fülöp-szigetek mögé.

Minek nevezzük azt az összefűzött lapokból álló papírköteget, amelyben egy személy neve tizenkilencszer szerepel (Németh Szilárd, Fidesz–KDNP), és hogy az illetőt véletlenül se keverje össze a szemlélődő valami kósza névrokonnal, tíz fotót is közölnek róla? Újság volna? Definíció szerint, fájdalom, igen. Az viszont kérdés, miért Csepeli Hírmondó néven fut, és miért a polgárok fizetik? Az önkormányzati médium furcsa önellentmondás, hisz a sajtó (ideális esetben) nem függhet a politikától, márpedig a polgármester és a testület politikai szereplő. A mértéktartáson múlik minden. Ahogy a csülkös pacal sem igazi tofuból, úgy a híreket sem diktálhatják politikusok. Mivel megválasztásuk a médiatérben dől el, mégis gyakran ezt teszik. Orbánék 10 megyei jogú városban és 14 fővárosi kerületben veszítették el a kormányrudat másfél éve, így a kormánypropaganda sok helyütt megszűnt. Az illiberális búrán keletkezett rést kerületi és városi ellenlapokkal tömködnék be Fidesz-közeli cégek.