Sok beteg későn kerül kórházba, s olyan gyorsan romlik az állapota, hogy nem egyszer néhány órával az érkezése után máris lélegeztetőgépre kell kapcsolni. Ma már egyértelmű, hogy az egyre több súlyos állapotú koronavírusos beteg ápolásához, intenzív ellátásához kevés az orvos és szakápoló, de a romló halálozási adatok mögött az is ott van, hogy a járványhelyzet kezeléséért felelős állami szervek nem foglalkoztak a lakosság megfelelő felkészítésével – jelentette ki lapunknak Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, aki ezt súlyos hibának tartja. A nemzetközileg elismert népegészségügyi szakértő szerint nincs kellő alapossággal kidolgozott protokoll, hogy mit tegyen az ember, ha pozitív lesz a vírustesztje. Elvileg a háziorvosát kell hívnia, akit azonban többnyire nehezen lehet elérni, hiszen a napi betegek hívásai mellett ő és asszisztense intézi a tesztelések megrendelését, az oltások szervezését és beadását is és intézi az ezzel járó töméntelen adminisztrációt. A korábbi miniszter napi 10-15 üzenetet kap a fővárosból és vidékről is, amelyekből az derül ki, hogy ügyeleti időben végképp elakadnak a fertőzöttek, ráadásul a halottak magas száma is arra ösztönzi a súlyosbodó tünetekkel küzdő betegeket, hogy a lehető legtovább maradjanak otthon.
Mégis gyorsan telítődnek a kórházi covid-osztályok, tegnap újabb intézményekről adott hírt a sajtó, ahol új osztályokat kellett átadni a fertőzötteknek vagy ki kellett tenni a megtelt táblát. Mosonmagyaróvár, Balassagyarmat, Hatvan, a Dél-Pesti Centrumkórház után a kisebb intézmények tucatjai telnek meg hamarosan, de a listát csak az ott dolgozók beszámolói alapján lehet folytatni, mert az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem ad ki pontos adatokat – emelte ki Lantos Gabriella a Népszavának. Az egészségügyi szakértő hozzátette azt is, hogy igaza volt Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, amikor ezer lélegeztetőgépre kapcsolt betegnél húzta meg a magyar kórházi hálózat intenzív ellátásra képes kapacitásainak határát. A korábban egy nagy magánkórházat igazgató szakember szerint a határ 800 és 1200 ágy között van, ennyi beteget lehet jó minőségben lélegeztetni a meglévő szakemberlétszámmal, tehát már ezen a vonalon billeg az ellátás. Lantos Gabriella hozzátette: „1200 beteg fölött már majd mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója”.
Az OKFŐ szerint azonban nincs baj, „a magyar egészségügy felkészült, továbbra is jut minden arra rászorulónak kórházi ellátás és lélegeztetőgép, a magyar orvosok és ápolók az elmúlt hónapokban rengeteg tapasztalatot szereztek a betegek ápolásában és munkájukat orvostanhallgatók, rezidensek is segítik”. A lapunk kérdéseire küldött sablonválasz szerint a szigorú korlátozások és az egyre több védőoltás, továbbá a favipiravir háziorvosi felírása majd leveszi a terhet a kórházakról.
Vegyes a megítélése a jelenleg Magyarországon tomboló brit vírusvariánsnak. Sokan egyetértenek azzal, hogy súlyosabb tüneteket okoz a betegek egy részénél, mint a sima koronavírus, míg mások azt emelik ki, hogy gyorsabban fertőz, s ha több a beteg, többen is szorulnak kórházi, esetleg intenzív ellátásra, s többen halnak meg. A napi tapasztalat része az is, hogy egyre fiatalabbak a fertőzöttek, a 30-50 éves korosztály a legveszélyeztetettebb – tette hozzá a Népszavának Mucsi János tüdőgyógyász. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztályvezetője tegnap arról beszélt az állami rádióban, hogy az eredeti vírust egy beteg kevesebb mint három másiknak adta tovább, ma ez a fertőzési ráta három fölött jár. Lantos Gabriella ugyanakkor azt is felvetette, hogy a brit mutáció veszélyességének hangsúlyozása a lakosság felkészítését is szolgálhatja a várhatóan felfutó halálozási adatokra, aminek a felelőssége elől a kormány megpróbál kimenekülni.
