Nagyjából három hét múlva, március végére, április elejére fejthetik ki hatásukat a most hét elején életbe lépett korlátozó intézkedések, lezárások és csak májusra várható jelentősebb javulás a járványban – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a járványügyi védekezés alapja a korai járványkezelés, nem pedig a késői, hatalmas lezárások.
– Amíg nincs széles körű és ingyenes tesztelés, nincs megfelelő kontaktkutatás, azaz nem alkalmaznak korai megelőző járványügyi módszereket, addig a járványhullám mindig vissza fog térni és „akkora pofont kapunk, hogy kénytelenek vagyunk megint a lezáráshoz nyúlni”. A megoldás tehát az lenne, hogy minél több embert beoltsanak és eközben korai detektálással szűrjék ki a fertőzötteket. (A WHO ajánlása szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha a pozitív tesztek aránya 5 százalék alatt marad. Kedden például ez a 37 százalékot is meghaladta Magyarországon).
A különböző típusú vakcinákról Rékassy Balázs azt mondta: a vakcinák pontos klinikai vizsgálatának és szakmai dokumentációjának rendelkezésre kell állnia, ehhez joga van mindenkinek (a kínai és az orosz vakcina esetében a dokumentáció hiányos vagy nem teljesen átlátható) a mostani „háborús helyzetben” ugyanakkor úgy véli: minden oltás jobb, mint maga a betegség, azaz ha épp kínai vagy orosz oltóanyag van kéznél, akkor azzal kell oltani.
Rékassy Balázs az egészségügyi rendszer átalakításáról és az új jogviszonyról azt mondta: önmagában „klassz”, hogy a kormány belevágott a reformba és plusz pénzt rak bele a rendszerbe. De az már nem, hogy ezt a reformot kvázi titkosan, szakmai egyeztetés nélkül, egy külsős tanácsadó cég tíz évre titkosított javaslatai alapján hozza létre. „Hiba volt azt mondani az orvosoknak, hogy itt a plusz pénz és fogjátok be a szátokat. Az egészségügyben teljesítményfinanszírozás van, azaz vannak olyan tevékenységek, amelyeket megéri csinálni (ilyen például az invazív kardiológia, mert annyira jól finanszírozott, hogy profitot tud elérni vele az intézmény) és vannak olyan tevékenységek, aminek a finanszírozására senki nem figyelt oda, így messze veszteségesek. Ilyen például az endokrinológia, a diabetológia, az érsebészet, és ilyen volt egy ideig a traumatológia is, ami komoly veszteséget okozott hosszú ideig a kórházaknak”. Szerinte rendbe kellene rakni a teljesítményfinanszírozás számait, és akkor kiderül, hogy az adott intézmény jól gazdálkodik-e vagy sem. „Ehelyett központilag megmondani, hogy kinek mennyi lesz a fizetése és nem hagyják meg az esélyét, hogy teljesítményösztönzőket és minőségi mutatókat figyelembe vegyen, ez nem jó példa” – fogalmazott.
– Megint belső feszültséget kelt az egész. A fizetésemelés csak az orvosokra vonatkozik, viszont az új jogviszony az összes egészségügyi dolgozóra kiterjed. Ennek a helyzetnek az ápolók az igazi kárvallottjai, akikből eleve kevés volt, így sokan nem is írták alá az új szerződésüket (a rendszerből kiesők teljes száma nagyjából 4-5 ezer lehet). Rékassy Balázs arra hívta fel a figyelmet: nem arról van szó, hogy a nagyjából 110 ezer egészségügyi dolgozó 4-5 százaléka most kiesett, hanem arról, hogy az eleve 85 százalék körül működő humánegészségügyi kapacitás csökkent további 5 százalékkal.
Ez olyan – hozott példát –, mint amikor egy 11 fős focicsapatból valaki elmegy külföldre, másvalaki átigazol egy másik csapathoz, majd még egy játékos az utolsó pillanatban kiesik, így a maradék nyolc emberrel nehéz felvenni a küzdelmet.
