A család három éve kényszerült elhagyni otthonát a harcok miatt; eleinte közeli településeken húzták meg magukat, abban a reményben, hogy hamar visszatérhetnek, ám a háború nem hagyott alább, ezért költöztek az idlibi táborba. A sátor, amit magukkal hoztak, nem sokat ér, mivel alig nyújt védelmet a dermesztő téli hideggel vagy a rekkenő nyári hőséggel szemben, és a kislány sem érzi magát biztonságban benne. A gyermek arról beszélt: szeretné, ha végleg lezárulna a háború, újjáépítenék az országot, hazatérhetnének, halálfélelem nélkül járhatnának iskolába és lenne elég élelem. Azt is elmesélte, hogy felnőttként tanár szeretne lenni, hogy segítsen írni-olvasni megtanulni a körülötte élő lányoknak.
A kislány történetét a Save the Children (Mentsétek meg a Gyermekeket) nevű nemzetközi segélyszervezet osztotta meg, amely öt különböző országban, 1904 szír kiskorú részvételével készített felmérést a szíriai polgárháború kitörésének tizedik évfordulójára. A kutatás szerint az otthonukból elmenekült 13 és 17 év közötti szírek több mint háromnegyede nem szeretne a következő két évben Szíriában élni - még azoknak közel harmada sem, akik az országok belül leltek menedékre. Ők egyszerűen nem látnak esélyt a boldogulásra a polgárháború által romba döntött hazájukban.
Habár Szíriában a harcok tavaly tavasz óta többnyire szünetelnek, a béke még mindig elérhetetlen messzeségben van. Nem úgy tűnik, hogy Bassár El-Aszád elnök a megegyezésre törekedne. Miért is tenné? A kormányerők brutális eszközökkel, Oroszország és Irán segítségével majdnem teljesen leverték a felkelést, a rezsim győzelmét pedig a rivális arab országok is elfogadták. A széljárás annyira megváltozott, hogy a néhány éve még a szír iszlamista felkelőket támogató Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, Abdulláh Bin Zájed kedden orosz kollégája oldalán már arra panaszkodott, hogy az amerikai szankciók bonyolítják a regionális megbékélésre irányuló erőfeszítéseket és Szíria újjáépítését. Washington a büntetőintézkedésekkel el akarta számoltatni az Aszád-rezsimet a lakosság ellen elkövetett atrocitásokért - köztük azért, hogy a tüntetők közé lövettek, halálra kínozták a foglyokat és vegyi fegyvereket vetettek be. Ugyanakkor az is igaz, hogy helyreállítás nélkül a szíriai civilek helyzete kilátástalan marad.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek most az tűnik, hogy a damaszkuszi vezetés megússza a felelősségre vonást, Aszádra pedig fényes jövő vár. A szír elnök a hivatalos közlések szerint ugyan enyhe lefolyású koronavírus-fertőzésben szenved, ám úgy tűnik, rövid időn belül kijöhet a karanténból, és hamarosan külpolitikai elszigeteltsége is megszűnhet.
