Tavaly decemberben 2019 utolsó havához képest mintegy 4,4 százalékkal 113 petajoule-ra (PJ) csökkent a hazai energiafelhasználás – számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss adatsorából. Ezen belül gázból 0,8 százalékkal kevesebb, 47,3 PJ fogyott, áramból viszont 3,7 százalékkal többre, 4160 gigawattórára mutatkozott igény. Az összes energiatermelés körülbelül 7,5 százalékkal 43 PJ-ra esett. Ezen belül szénből és kőolajból több, gázból, megújulókból és nukleáris energiából pedig kevesebbet állítottak elő. A belföldön termelt áram 47 százaléka atomból, 29 százaléka gázból, 12 százaléka szénből, 11 százaléka pedig megújulókból származott. Utóbbin belül a biomassza (a növényégetés) 50 százalékos, valamint a napenergia 15 százalékos aránya bővülést, a 16 százalékot kitevő szélé viszont csökkenést mutatott. Lakossági hulladékból szintén több, vízből pedig kevesebb energiát állítottak elő. Az új hulladéktörvény értelmében mostantól a MEKH állítja ki a helyi hulladékszállítók működését lehetővé tévő megfelelőségi véleményt – tette közzé szintén tegnapi közleményében a hatóság. (A feladatot eddig az állami kukaholding végezte.) Az érintettek közszolgáltatással kapcsolatos szerződést és kötelezettségvállalást mostantól szintén csak hivatali engedéllyel köthetnek, de ezek hatálya nem nyúlhat 2023. június 30. utánra. (Bár a MEKH nem említi, a kormánytervek szerint ekkortól venné át szinte a teljes hazai hulladékipart egy leendő koncesszor.)