A graffiti mint művészeti mozgalom hatása kétségkívül globális, elvégre nincs a világon olyan főváros, amelynek épületein ne szerepelne falfirka. A Bostoni Szépművészeti Múzeum (MFA Boston) Basquiat és a hiphop generáció című tárlata is a neves irányzatra helyezi a fókuszt, pontosabban annak kezdetére, amikor New York házfalain és a metrókocsijain feltűntek az első graffiti-alkotások. Ahogy a cím is mutatja, a kiállítás főszereplője Jean-Michael Basquiat, az az afroamerikai festő, aki egy szemvillanás alatt vált utcaművészből ünnepelt sztárrá, és egyben Andy Warhol, a pop art mesterének felfedezettjévé. A huszonhét évesen elhunyt Basquiat erős színekből építkező, expresszív festményei pedig nemcsak életteliek voltak, de egyszerre utaltak a művész saját és afroamerikai közösségének életére.
A bostoni kiállításon feltűnnek továbbá Basquiat közeli barátai és kortársai is, köztük a szintén világhírű Keith Haring, akinek vastag, fekete vonalakból rajzolt figurái mára ruházati cikkek és használati tárgyak közkedvelt motívumai lettek, aztán a Puerto Ricó-i származású Lee Quiñones, aki jó pár metrókocsi oldalát fújta tele, Lady Pink, a csoport egyetlen női tagja, a graffiti műfajának feminista ikonja, és Fab 5 Freddy, aki a Blondie együttes Rapture című videóklipjében is feltűnt, melyben a hidrogénszőke Debbie Harry ugyancsak telerajzolt falak előtt lejtette a táncát.
A tárlat ezenfelül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a graffitirajzok miként kerültek a téglafalakról a vászonra, valamint Manhattan utcáiról a kiállítótermekbe. A friss szemléletű alkotókra a művészvilág hamar felfigyelt, 1979-ben Fab 5 Freddy és Lee Quiñones már a római Galleria La Medusa terében állítottak ki, míg New York East Village negyedében egyre fontosabb szerepet kapott a Fun Gallery, ahol a művészek nemcsak az alkotásaikat mutatták be, de egymást is megismerhették – Keith Haring például itt barátkozott össze Andy Warhollal. A virtuális kiállításon láthatunk továbbá egy filccel telefirkált hűtőszekrényt, mely a Fun Gallery terében állt, és amelyre az arra megforduló művészek írták rá a szignójukat.
Az alkotók az inspirációt persze nemcsak az utcáról szerezték, de a popkultúrából is, így a hirdetésekből, a használati cikkekből vagy a képregényekből, akárcsak az őket megelőző, hatvanas években induló pop art alkotói mint Warhol vagy Roy Lichtenstein. A graffiti mozgalom ráadásul a nyomát hagyta más médiumokon is, festékrajzok tűntek fel a hiphop albumok borítóin, koncerteken, klipekben és ruhákon is – Madonna és zenésztársai például a Dress You Up című videóban telerajzolt göncökben léptek fel.
A tárlat utolsó „Mennybemenetel” nevű termében pedig olyan alkotások találhatók, melyek a hétköznapok helyett már a spiritualitáshoz kapcsolódnak. Fab 5 Freddy „Isten visszatérése Afrikába” című képén például egy nagyszarvú, erőtől duzzadó alak szerepel, a Rammellzee nevű alkotó neon színekben játszó kosztümje pedig szintén egy istenségre hajaz, aki a páncélján vokódert, nyilakat és rakétákat hordoz. Utóbbi mű azonban a graffiti világából már átvezet minket az afrofuturizmus műfajába, melynek alkotói az afrikai diaszpóra és a technológia közti kölcsönhatásra helyezik a hangsúlyt, vagyis vigyázó szemüket a jelenkor helyett már a jövőre vetik.
Infó:
Writing the Future
Basquiat and the Hip-Hop Generation
Nyitva: május 16-ig
Jegyvásárlás: mfa.org
