Bojko Boriszov továbbra is terepjárójával utazza be az országot, s teljesen váratlan helyeken ígér egy nagyot a helybelieknek és az egész nemzetnek. Utat, vasútat, pedagógus-béremelést kapnak – feltéve, ha rá szavaznak. Kistelepüléseket keres fel, kerüli a városiakat, akik kérdeznének is tőle. A jelek szerint a bolgárok jelentős része továbbra is bízik az egykori kommunista rendőrből lett jobboldali politikusban, mert az Alpha Research közvélemény-kutató minapi felmérése szerint a bolgárok 28,5 százalék pártjára, a Polgárok Egy Európai Bulgáriáért (GERB) szavazna, míg az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 23,2 százalékra számíthatna. Bulgáriában a elmúlt harminc évben a polgárok zöme vagy a jobboldalra, vagy a kommunista utódpártra voksolt.
Eközben körülbelül tíz százalékuk, akik különböző etnikumú (török, bolgár, roma) muzulmánok a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) stabil híve. Időnként felbukkannak új arcok, amelyek azt ígérik, hogy alapjában újítják és tisztítják meg a korrupt politikát és hoznak jólétet az EU egyik legszegényebb államába. Ilyen volt az egykori gyermekcár II. Szimeon (Boriszov Szakszkoburgotszki), aki aztán szépen betagozódott a bolgár rendszerbe és ki is hullott a listán, pártja is eltűnt. Ma sokat ígérő figura egy Szlavi Trifonov nevű zenész, énekes. A tévés showman pártja 13,3 százaléknyi szavazó bizalmát elnyerte, megelőzte a mindig hűségesen szavazó török blokkot, amely 12,5 százalékon áll. A GERB-bel szövetségben kormányzó nacionalisták, a VMRO legfeljebb öt százalékra számíthatnak. Ilyen szinten áll két olyan párt is, amely a tavalyi korrupcióellenes tömegmozgalom jelszavait vinné tovább. Ez a töredezettség esélyt ad Boriszovnak a folytatásra. Pedig súlyos korrupciós ügyletek terhelik pályáját, erős a gyanú, hogy szervezett bűnözéssel áll kapcsolatban, és kormánya gyengén menedzseli a koronavírus-járványt. Ezzel együtt számíthat egy biztos rajongói táborra, és ha képes – a hatalomban való részesedés ígéretével – szövetségeseket szerezni, folytathatja a kormányzást.
Az első oltásokat Bulgáriában is az egészségügyi dolgozók és a közigazgatás emberei kaptak. Február közepén egy hétig tartott a tömeges oltás, de aztán leálltak, mert elfogyott az AstraZeneca vakcinája, amelyből a legtöbbet rendelték. Március elején újabb oltáskampány indult, miközben egyre nőtt a megbetegedések és a halálos áldozatok száma. Ennek dacára a kormány feloldotta a tiltások jó részét, és hangulatjavítási okokból megnyitotta az éttermeket. A politika is megszólalt: a BSZP orosz Szputnyik V vásárlását követelte a kormánytól.
Az április 4-én esedékes választások eredményét befolyásolhatná, ha a külföldön élő bolgárok levélben szavazhatnának. Ezt indítványozta Rumen Radev köztársasági elnök. Most arra lehet majd számítani, hogy hosszú sorok kanyarognak a németországi bolgár képviseletek előtt, hogy szavazhassanak az ott élő, tanuló állampolgárok. Az államfői kezdeményezés kudarcba fulladt: a nagy pártok tudatában vannak, az emigráció a korrupcióellenes új erőket támogatná.
A bolgár főváros Szredec kerületében, a Lege u 6. szám alatti címre legalább 40 ezer észak-macedóniai van bejelentve, akiknek bolgár útlevelük van – írta meg a bolgár sajtó. Az elmúlt tíz évben 66 ezren észak-macedóniai nyert állampolgárságot, mert bizonyították bolgár eredetüket. Ezután az önkormányzat hivatalának címére bejelentették őket. Ennél több kettős bolgár-macedón állampolgár van, akik akár élhetnek is szavazói jogukkal lakóhelyükön a külképviseleten, vagy Bulgáriában. Korábban nagy botrányt okozott, hogy a DPSZ haza buszoztatta szavazni a Törökországban élő kettős állampolgárságú törököket. Most itt van az újabb ügy. De vajon hová állnak ezek az emberek, akiknek hazáját épp a bolgár kormány akadályozza az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésében?
