atlétika;

- Krizsán Xénia: Az éremszerzés volt a legfontosabb

Mindenképpen dobogós akart lenni Krizsán Xénia a toruni fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon ötpróbában, ezt tekintette fő céljának.

Krizsán Xénia 4644 pontos egyéni csúccsal végzett a harmadik helyen a vasárnap befejeződött toruni fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon ötpróbában. Az MTK 28 éves sportolója a nevezések alapján a negyedik legjobb eredménnyel rendelkezett idén a rajt előtt. Az ötpróba uralkodónője, az olimpiai-, világ- és Európa-bajnok belga Nafissatou Thiam indulása kérdéses volt az Eb-t megelőzően.

„Követem az oldalát, ott olvastam, hogy a koronavírus-tesztjeivel voltak problémák – mondta a Népszavának a magyar sportoló. - A gyorstesztje pozitív lett, de utána a PCR negatív. Emiatt nem volt biztos, hogy rajthoz tud-e állni. Az Eb helyszínén is többször teszteltek mindenkit, gondolom utána minden eredménye negatív lett, ellenkező esetben nem engedték volna indulni.”

Thiam esélyeshez méltó módon megnyerte a kontinensversenyt, de nem az ő legyőzése volt a cél. Krizsán Xénia felnőtt világversenyen még nem állhatott dobogón (junior világbajnokságokon szerzett már egy-egy arany- és ezüstérmet), úgy készült, hogy ezúttal megszakítja ezt a sorozatot.

„Ha az Eb előtt megkérdezik, mi a fontosabb nekem, az egyéni csúcs vagy az éremszerzés, akkor most egyértelműen az utóbbit választom, hatalmas öröm persze, hogy a célomat életem legjobb eredményével sikerült elérni.”

Ami kívülről esetleg könnyűnek tűnt, az a valóságban pokoli nehéz volt. Krizsán Xénia nem volt messze attól sem, hogy feladja a versenyt.

„Még januárban volt egy Achilles-ínsérülésem, Torunban a magasugrás bemelegítése közben nyilalló fájdalmat éreztem a bokámban, de edzőm, a korábbi válogatott tízpróbázó Szabó Dezső megnyugtatott, hogy nem lesz baj, annyit kért, próbáljam meg elsőre átvinni a magasságokat, ezzel tudom leginkább kímélni a lábam – idézte fel a nehéz pillanatokat a magyar atléta. - Szerencsére tényleg nem lett komolyabb baj, sikerült végig csinálnom a magasugrást és nem kellett kiszállnom a versenyből.”

A záró számot, a 800 méteres síkfutást úgy nyerte meg Krizsán Xénia, hogy az utolsó 200 méteres kört az ötödik helyről kezdte el.

„A szám előtt lehetett tudni, hogy a résztvevők közül én rendelkezem a legjobb idővel, a rajt után tudatosan maradtam egy kicsit hátul, nem akartam belekeveredni a teremben megszokott lökdösődésekbe, korábban volt már ilyenben részem – emlékezett vissza a záró számra az MTK sportolónője. - A harmadik hely megszerzéséhez az kellett, hogy egy méternél nagyobb különbséggel előzzem meg az osztrák Ivona Dadicot. Az utolsó kör előtt éreztem, hogy van még bennem erő, ezért kezdtem el hajrázni, attól további lendületet kaptam, hogy láttam, Dadic lemaradt és biztosan megvan a bronzérem.”

A koronavírus-járvány miatt az elmúlt egy évben az atlétikai versenyek többsége elmaradt, ennek ellenére Krizsán Xénia a nehezített körülmények között tudott extra teljesítményt nyújtani.

„Minden rosszban van valami jó, igaz, hogy hiányoztak a nemzetközi viadalok, cserében nyugodtan lehetett edzeni, az elmúlt években nem volt olyan jó felkészülésem, mint az utóbbi hónapokban, ennek is köszönhető a bronzérmem.” 

Szem előtt Tokió„Minden nap gondolok a tokiói olimpiára, szörnyű lenne, ha megint elhalasztanák, nem is beszélve a végleges törlésről – hangsúlyozta Krizsán Xénia, aki a 2016-os riói játékokra nem szívesen emlékszik vissza, akkor tizenhatodik lett hétpróbában (teremben ötpróbában rendeznek versenyeket, - a szerk) - Rióban sokat hibáztam, nagyon bosszantott az ottani teljesítményem, azóta rengeteg tapasztalatot szereztem a versenyeken. Az olimpián mindig erős a mezőny, ezért elégedett lennék azzal, ha sikerülne bejutnom a legjobb nyolc közé.” 
Álom a telt házas budapesti vb-rőlA szabadtéri világbajnokságot 2023-ban rendezik, amit nagyon vár a sportolónő, aki toruni sikeres szereplésének köszönhetően sokkal több figyelmet kap, mint korábban és az elvárások is minden bizonnyal nőnek vele szemben. „Fantasztikus élmény lesz világbajnokságon telt ház előtt itthon versenyezni, minden sportoló erről álmodik, így vagyok ezzel én is – jelentette ki az atlétanő. - Nem érzem nyomásnak, ha nagyobbak az elvárások. Ezeket a dolgokat teljesen ki tudom kapcsolni, csak a versenyre és magamra koncentrálok, arra, hogy minél jobban teljesítsek. Ez működött Torunban is.” 

Pár évtizeddel ezelőtt Budapest tele volt dühöngőkkel, ahol kivételes képességű tehetségek futballoztak, közéjük tartozott a napokban elhunyt "Rozi" is.