A menekültválságra és a terrorellenes intézkedésekre 639 milliárd forintot számolt el a kormány 2015-től 2020-ig – derül ki az évenkénti zárszámadási törvények, a központi költségvetés és a Magyar Államkincstár adatai alapján készített összesítésünkből. (Noha két nagy tételről van szó, valójában a terrorellenes kiadások jókora része már hagyományosan menekültügyi költéseket jelent.)
Ennek a 639 milliárdos összegnek a nagy részét, 591,4 milliárdot 2016 és 2020 között költötte el a kabinet. Pedig ebben az öt évben a 2015-ös nagy válság, a határzár kiépítése és a vonatkozó jogszabályok szigorítása után már alig érkeztek hozzánk menekültek.
Ugyan Orbán Viktor miniszterelnök 2016 márciusa óta rendre meghosszabbítja a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” – legutóbb szeptember 7-ig tolta ki a határidőt –, ennek valódi okát nem árulják el, a részletes indokokat 10 évre titkosították. Pedig a vonatkozó törvény szerint akkor lehet elrendelni válsághelyzetet, ha egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja a menedékkérők száma. A valóságban ez már 2017-ben sem teljesült, azóta pedig tovább csökkent a menedékkérők száma.
A veszélyhelyzet fenntartásának egyelőre egyetlen, ám annál kézenfekvőbb indoka mutatkozik: erre hivatkozva a kormány eltérhet a normál közbeszerzési szabályoktól. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis migrációs témájú beszerzéseknél „lehetőség szerint” legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívni, ám a rendeletnek van egy olyan kitétele is, amely lehetővé teszi, hogy esetenként egyetlen ajánlatot kérjenek be. Igaz, ez már az EU ingerküszöbét is elérte: az Európai Bizottság tavaly decemberben kötelezettségszegési eljárást indított a kabinettel szemben a jogszabály miatt.
A menekültügyre fordított kormányzati költekezés tetemes. 2017-ben például 223 milliárd forint ment el a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére”, illetve a „terrorellenes intézkedések” megvalósítására. Ez éves szinten kimagaslóan nagy összeg, hiszen amikor Orbán Viktor arra próbálta sarkallni az EU-t, hogy fizesse ki a magyar határvédelem kiadásainak legalább a felét, akkor közzétették, hogy 2015 és 2017 közepe, azaz két és fél év alatt összesen 263 milliárd forintot költöttek erre a célra. Ezt követően a 24.hu közérdekű adatkérése nyomán kiderült, hogy a legnagyobb tételt, 100 milliárd forintot a rendőrség, a második legnagyobb összeget – 83 milliárdot – a büntetés-végrehajtás kapta, és csak 9,7 milliárdot az azóta Idegenrendészeti Főigazgatóság névre átkeresztelt Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. De jutott a belügy alá tartozó Terrorelhárítási Központnak is 1,9 milliárd, illetve a polgári elhárításnak is 1,5 milliárd forint.
Ugyanakkor a táblázatban feltehetően nem tüntették fel a 2015-ben felhúzott déli határkerítés árát – korábban az MSZP-s Tóth Bertalan kérdésére adott válaszból kiderült, hogy arra 25 milliárdot fordítottak. Minden jel szerint ez a kiadás a 263 milliárdon felül van, mivel Brüsszel akkor világossá tette, hogy nem fizet a magyar határkerítésért, ugyanis az nem volt összhangban a migrációs és menekültügyi uniós jogszabályokkal. Mint arról a Népszava korábban beszámolt: a 2017-ben bejelentett 800 millió eurós követelés végül 20 millióra csökkent, amit az EU ki is fizetett.
Az Európai Bizottság szóvivői irodája ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban Magyarország „110 millió euró előirányzott összeget kapott” határvédelemre, illetve – egyedi kérelmek alapján – további 27 millió eurót folyósítottak a rendkívüli költségekre. 2020-ig tehát összességében 137 millió euró – azaz mai árfolyamon nagyjából 50 milliárd forint érkezett az EU-ból.
Szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt hat évben elköltött 639 milliárd forintot pontosan mire fordították, ám a Belügyminisztérium nem válaszolt kérdéseinkre.
