Szerbia az ellentmondások országa, erről szól a koronavírus története is. A környező országokban szigorú intézkedéseket vezettek be, Szerbiában viszont igen laza a védekezés. A kávéházak este 8-ig, az áruházak este 10-ig nyitva tartanak. A szabályokat azonban nemigen tartják be. Privát bulik nyakra-főre. Ana Brnabić kormányfő a zlatibori sítelep gondoláját felavatva magabiztosan közölte: síelés közben nem terjed a vírus. A síelők egymás hegyén-hátán tolongtak, a legtöbben arcmaszk nélkül. A gondolára alig lehetett feljutni. Az államalapítási ünnepeknek köszönhető hosszú hétvégén a sítelepi szállodákban nem volt szabad hely. Mindezek ellenére a vírus nem követel annyi halálos áldozatot, mint a környező országokban, bár küldött egynéhány komoly figyelmeztetést. A montenegrói püspök nem vigyázott kellőképpen és koronavírusban hunyt el. Temetésén az egyházatyák nem voltak eléggé körültekintőek, úgyhogy a jelenlevő Irinej pátriárka a temetés idején megfertőződött, s rövid idő múlva ő is áldozatul esett. Az egyház pár hónap múlva új pátriárkát választott, akinek a felavatásán szintén nem történtek kellő óvintézkedések.
A válságtörzs orvos tagjai rosszat sejtve erélyes intézkedéseket követelnek, miközben arra panaszkodnak, hogy a polgárok nem tartják be a meglevő laza előírásokat sem. Belgrád haladó párti alpolgármestere azonban további lazítást követel. Micsoda rend ez, nyilatkozta a tévében, egy csoport a kopaoniki síközpontban lebzsel, otthonukba szállítják a vírust, aminek a szegény kávéház-tulajdonosok isszák meg a levét. Az orvosok rendőrségi órákat követelnek. A haladó párti miniszter asszony nagy általánosságban ismételgeti, hogy nem a rendeletektől, hanem a polgároktól függ a vírus terjedése. A gondola ünnepélyes felavatásáról egy szót sem ejt. A válságtörzs orvos tagjai legalább annyit elértek, hogy a múlt hétvégén a kávéházak nem este nyolcig, hanem délután kettőig tartottak nyitva.
Ezek után logikus lenne, hogy az oltásban is nagy lazaság uralkodjon. Nem! Szerbiában mintaszerűen vakcináznak, ezt még az ellenzék sem cáfolja. Vučić köztársasági elnök naponta bejelenti, hogy személyes kapcsolatainak és Szerbia nemzetközi tekintélyének köszönve fennakadás nélkül oltják az embereket. Beszélt a kínai elnökkel, aki önzetlenül Szerbia segítségére sietett, úgyhogy Szerbia lett az első európai ország, amely Sinopharm vakcinákkal oltott. Választani ugyan lehet a keleti és a nyugati vakcinák között, de a polgárok nagy többsége nem válogatós, nincs kifogásuk az orosz és a kínai oltóanyag ellen. Az oroszbarátságnak mély történelmi gyökerei vannak, a kínai rokonszenvet pedig még Milošević alapozta meg. Oroszország és Kína a Biztonsági Tanácsban rendíthetetlenül védelmezik Szerbia koszovói érdekeit.
Ennek köszönhetően Szerbia a lakosságarányos számítások alapján beoltottságban a második helyen áll Európában. Csak Anglia előzi meg. A belgrádi orosz nagykövet a kormány egyik koalíciós partnerének rendezvényén, a szerbiai füstölt-hús ünnepen bejelentette, hogy az orosz vakcina a legjobb a világon, legfeljebb a szerb füstölt hús biztosít nagyobb védelmet a vírus ellen. A bejelentést lelkes tapsvihar követte.
A gazdaság dübörög, fellendítésében és az oltásban is európai éllovasok vagyunk, állítja a kormány. Nagyobb gondot csupán a maffiaellenes harc jelent. Nem múlik el nap, hogy bizonyítékokat keresve ne jelenjenek meg állig felfegyverzett rendőrök valamely étteremben. A küzdelem nyitányaként Vučić elnök elpanaszolta, hogy lehallgatják a telefonbeszélgetéseit, mégpedig a saját titkosrendőrsége.
Az ellenzék arra gyanakodott, hogy a Szerb Haladó Párton belüli leszámolásról van szó, de ezt főleg a bulvársajtó taglalja. Hivatalos állásfoglalás nincs. A nyomok a belügyminisztérium felé vezetnek, de ezek csak feltételezések, hiszen új/régi kormány alakult: a belügyminiszter hadügyminiszter lett, a hadügyminisztert pedig belügyminiszterré nevezték ki. Hogy mit rejteget a jövő, nem tudható. Az államfő telefonjának titkos lehallgatása feledésbe merült, ellenben egyre több utalás történt arra, hogy felfegyverzett huligánok az államfő életére törnek. Rövidesen letartóztattak 16 futballhuligánt, akiket az ügyészség gyilkosság elkövetésével, drogkereskedelemmel és egyéb bűntényekkel vádolt. A kormánypárt vezetői beismerték, hogy a „futballhuligánok” jó kapcsolatot ápoltak az eddig meg nem nevezett magas rangú belügyi állami tisztviselőkkel. Jelenleg a helyzet pattanásig feszült, e sorok írásakor Vučić elnök bejelentette, hogy a napokban olyan adatok kerülnek nyilvánosságra, amely sokkolni fogja az országot, Európát és az egész világot. Időben figyelmeztette a polgárokat, hogy a gyermekek ne nézzék majd a nemzetbiztonsági tanács jelentéséról szóló híradásokat.
Az apokaliptikus jóslatok háttérbe szorítják az Európa Parlament külügyi bizottságának a jelentését, mely nem csak általánosságban véleményezte a szerbiai kormányzat kudarcait és sikereit, hanem arról is szól, hogy egy, a Szerb Haladó Párthoz közelálló üzletember a föld felszínén zöldségféléket termelt, az alatta levő katakombákban pedig nagy titokban a droghoz szükséges kendert. Kiderült, Európa legnagyobb drogültetvénynek biztonságáról belügyi alkalmazottak gondoskodtak, a tulajdonosnak pedig belügyi titkosrendőrségi igazolványa is volt. A kormánypárt tagjainak ez úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. De előtte máshol is csapkodott a villám. A Krušik nevű fegyvergyár a volt belügyminiszter apósához közelálló magáncégnek olcsón adott el fegyvereket - figyelmeztetnek Brüsszelből -, amelyeket aztán a cég drágán adott tovább külföldi megrendelőnek. A Krušik csőd előtt áll, a rendőrség perbe fogta azt a személyt, aki az adatot nyilvánosságra hozta. A kormány cáfolja, hogy a belügyminiszter időközben elhunyt apósa belekeveredett az üzérkedésbe. Az EP harmadik észrevétele a Telekomra vonatkozik. Az állami tulajdonban levő Telekom vállalat ugyanis olyan üzletet kötött a Telenor nevű cseh mobiltelefonos céggel, amelynek a bevallott célja az volt, hogy megsemmisítse a United Media céget és annak független, kormánykritikus tévéállomását. Ennek a tervezetnek írásos nyoma is maradt, ami napvilágra került, úgyhogy az EP külügyi bizottsága kifogásolja, hogy a szerb állam nemcsak beavatkozik a médiába, hanem hozzájárul a független médiumok megsemmisítéséhez. A szerb kormány felháborodva utasította el a dokumentumot. Vučić elnök dühösen kijelentette, hogy a képviselőkön számon kéri majd, hogy vagy magyarázzák meg mi a gondjuk, vagy pedig pótvizsgára visszaküldi őket Brüsszelbe. Ez az első eset, hogy az elnök ilyen erélyesen szembeszáll Brüsszellel, ami diszkréten azt jelzi, hogy csökkenőfélben van a csatlakozási vágy.
Természetesen Brüsszellel lesz még mit megvitatni. Szerbia EU csatlakozásának próbaköve a Koszovóval való viszony rendezése, amire a közeljövőben nincs kilátás, hiszen Vučić elnök bejelentette: amíg ő az államfő, addig szóba sem kerülhet Koszovó függetlenségének bármifajta elismerése. Eközben a kormányzat mindent megtesz azért, hogy maradásra és kitartásra buzdítsa a Koszovóban élő szerbeket. Vučić a maradás-politika szellemében minap bejelentette: Szerbia óriási infrastrukturális befektetéseket tervez Koszovó szerbek lakta városaiban és városkáiban. Kiemelt fontosságú az egészségügy, ami érthető, hiszen a gyengélkedő egészségügyi rendszer felpörgeti az elvándorlást. Kosovska Mitrovicában és Gračanicán klinikai központ épít, ezenkívül külön projektek születnek a városszépítésre. Természetesen a szerb kormány továbbra is segíti a koszovói sajtót és a kultúrát. De szem előtt tartja a személyre szóló támogatást: minden munkanélküli, Koszovó területén élő szerb polgárnak 200 eurót ajándékoz, a szerb gyermekek pedig 100-100 eurót kapnak. A kormány, amelynek tagja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is, rövidesen folyósítani fogja a fenti összegeket.
A VMSZ természetesen rábólint, hiszen a magyar kormány is kiadósan támogatja a vajdasági magyar közösség kiemelt intézményeit, amit Szerbia kormánya nem kifogásol, hiszen nemcsak a koszovói szerbeket kell segítenie, hanem a Boszniai Szerb Köztársaságot is. Vučić elnök éppen a napokban hozta nyilvánosságra, hogy Szerbia repteret épít a Boszniai Szerb Köztársaságban. Ezek után érthető, hogy Szerbiában nem idézett elő felháborodást a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS) jelentése arról, hogy miként támogatja a magyar kormány a vajdasági magyarokat. Az ellenzék mindenekelőtt a Belgrád és Budapest között épülő kínai vasút miatt háborog, de ez nem érinti a vajdasági magyarokat.
Érdekes a hasonlóság és a különbség a két támogatási stratégia között. A CINS adatai szerint 2011-2019 között a vajdasági katolikus és az evangélikus egyháznak több mint 70 millió euró jutott. A tervek szerint a topolyai fociakadémia 32 millió euróban részesül, ebből 4,2 millió máris a számlájára került. Az összeget a Magyar Labdarúgó Szövetség 9,5 millió euróval toldotta meg. Ugyanebben az időszakban a Magyar Nemzeti Tanács kb. 20 millió eurónyi támogatást élvezett. Ehhez hozzá kell adni a kanizsai birkózó akadémiára szánt pénzt és a Prosperitati Alapítvány által kiosztott gazdasági jellegű támogatásokat. A magyarországi adófizetők pénzével rendelkező, a szülőföldön maradást szolgáló Prosperitate Alapítvány egymillió euróval támogatja az óbecsei szálloda építését, amelyhez egyébként egy magyar vállalkozó kétmillió euróval járul hozzá. A szállodának 25 szobája, 2-3 lakosztálya és a vajdasági magyarság nagy örömére wellnessrészlege is lesz. A beruházó a budapesti Arthur Bergmann Hungary Zrt. szerbiai leányvállalata. Mindezt nem kifogásolja a szerb kormánypárti média, az ellenzéki is csak azt rója fel, hogy a vajdasági magyar sajtónak nyújtott, 2011-19 közötti 12 millió eurót kitevő támogatás feltétele a Fidesz egyoldalú népszerűsítése, illetve, hogy a papok a templomokban a Fidesz mellett agitálnak. Az adatokból kiderül, hogy Szerbia a művelődés és az oktatás mellett az egészségügyre, a munkanélküliek és a gyermekek személyes támogatására, Magyarország pedig a kultúra és az oktatás mellett a sportra, az egyházakra és a vállalkozók megsegítésére helyezi a hangsúlyt.
Az együttműködés időközben egyre inkább gazdasági jelleget ölt. A tervek szerint a jövőben több mint 100 millió eurós magyar befektetés várható. Szerbia Koszovóban autóutakat épít, Magyarország pedig luxusszállodákat és sportlétesítményeket Szerbiában. A Szerbiában befektető magyar cégeket a magyar állam 50 millió euróval támogatja. Ennek keretében épül fel a palicsi 125 szobás luxusszálloda, amely felemészti a 100 millió euró majdnem felét, vagyis 40 millió eurót.
