Világméretű visszaesésről számol be a Freedom House éves demokrácia jelentése. Az USA és India lecsúszása megdöbbentő, Magyarország kedvezőtlen értékelése a már megszokott kategóriába sorolható. Hazánk a politikai jogokra kapható 40 pontból 26-ot, a polgári szabadságok terén 60-ból 43-at érdemelt, összesítésben pedig 69 pontjával ismét „részben szabad” minősítést kapott. A rangsorban olyan országok vannak előttünk, mint Peru, Szenegál, Tunézia, Botswana, Namíbia, Mongólia vagy Bulgária. Szomszédaink közül csak Szerbiában rosszabb a helyzet (64 pont). Lengyelország 82, Románia 83, Horvátország 85, Szlovákia 90, Ausztria 93, Szlovénia 95 pontot és valamennyi „szabad” minősítést kapott.
Az emberiség csaknem háromnegyede olyan helyen él, ahol tavaly romlott a demokrácia állapota. A jelenség nem új, az amerikai Freedom House éves jelentései 2006 óta jelzik a negatív tendenciát. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy orosz és kínai – hozzátehetjük: magyar kormánypárti – kommentátorok már arról írnak, hogy a demokrácia eleve alsóbbrendű társadalmi berendezkedés, mint a tekintélyuralom. Ezek a szerzők örvendeznek a demokrácia gyengülésén és támadják azokat a "bátor csoportokat és egyéneket", amelyek és akik megpróbálják visszafordítani a folyamatot. A gyakorlat célja az, hogy az érintett rezsimek megerősítsék nemzetközi befolyásukat és elkerüljék a visszaélések miatti elszámoltatást.
A legnagyobb változás az egy évvel korábbi állapotokhoz képest az, hogy a világ legnépesebb demokratikus országa, India a „szabadból” visszacsúszott a „részben szabad” kategóriába. Ez Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista politikájára vezethető vissza, amely egyre kíméletlenebb az ellenzékkel és a muszlim kisebbséggel. Az Egyesült Államokat nem fenyegeti leminősítés, de nem lehet büszke 83 pontjára, amellyel Panamával és Romániával van holtversenyben. Az USA tíz év alatt tizenegy pontot veszített. Bár a jelentés még a kongresszus január 6-i megtámadása előtt készült, már 2020-ban is világos volt, hogy Donald Trump kormányzata megpróbálja ellehetetleníteni tevékenysége ellenőrzését. Például sorra bocsátották el a minisztériumok független, a belső visszaélések kivizsgálására hivatott főfelügyelőit. Az exelnök folyamatosan választási csalásról beszélt, amivel aláásta a demokratikus folyamatokba vetett közbizalmat. Amerikának a jelentés szerint meg kell erősítenie a demokrácia intézményes garanciáit és helyre kell állítania a polgári normákat ahhoz, hogy visszanyerje hitelességét a világ szemében. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Freedom House független, de amerikai kormányzati támogatást élvező szervezet.)
A demokrácia állapotának sokat ártott a világjárvány. A pandémiát a demokráciákban és a diktatúrákban élők is megszenvedték, ám utóbbiaknak kevesebb lehetőségük volt felemelni szavukat a hibák kijavításáért. Egyes államokban, például Magyarországon és a Fülöp-szigeteken a kormány kihasználta az alkalmat saját hatalma megerősítésére, jogkörei bővítésére. A jelentés megemlíti a rendeleti kormányzás magyarországi bevezetését, mint ami beleillik Orbán Viktor tízéves, fokozatos hatalomkoncentrációra irányuló politikájába és a közvagyon átjászását a lojális pártkatonák által irányított intézményeknek. A magyar kormány a járvány alatt korlátozta a költségvetés független ellenőrzését és gyakorlatilag megtiltotta, hogy az egynemű párok gyermekeket fogadhassanak örökbe – állapítja meg a Freedom House jelentése.
