A Covid-fertőzés akkor sem hagy el, ha már elmúlt. Krónikus fáradtság, ízületi, mellkasi fájdalom, lelassult, ködös agyműködés, tompaság, depresszió – ezek a panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek a gyógyultnak nyilvánított koronavírusosoknál. A jelenség olyannyira gyakori, hogy már az Egészségügyi Világszervezet is új betegségként regisztrálná a poszt-Covid-szindrómaként emlegetett tünetegyüttest, ám az orvosok csak most tanulják a koronavírus utáni kármentést. Riportunk készítésekor három volt covidost ápoltak az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet úgynevezett korai fejlesztő részlegén, ahol egyébként hagyományosan agysérülteket, kómásokat kezelnek.
Egyikük öt hetet volt lélegeztetőgépen. Ezalatt súlyosan károsodott a tüdeje, alig maradt légzőfelülete, izmai elsorvadtak, olyannyira, hogy amikor január elején ide került rehabilitációra, még fölállni sem tudott. Néhány hét alatt itt tanult meg újra állni, ülni, az ágyában önállóan megfordulni, segítséggel sétálni. Míg kezdetben nyugalomban is légszomja volt, most már önállóan tornagyakorlatokat végez.
Másikuk egy fiatal nő, akit hetven napig kezeltek, miután tavaly novemberben diagnosztizálták a Covid-19 fertőzését. A betegség szövődményei miatt „műtüdőre”-, azaz ECMO-kezelésre is szüksége volt. A betegség előtt aktívan sportoló fiatal nő életmentő kezelése alatt nemcsak az izmainak jó részét vesztette el, de személyisége is megváltozott. Banális események is megríkatják, s egyszerű döntési szituációkban is elakad.
A harmadik pácienst szintén hosszú ideig lélegeztették. Az elszenvedett súlyos oxigénhiányos állapot miatt koncentrálási és gondolkodási nehézségei vannak.
„Nála az oxigénhiány olyan elváltozást okozott, mintha súlyos, vagy középsúlyos koponyatrauma miatt sérült volna az agyszövete” – magyarázza a szövődmény lényegét Csapody Marcell főorvos.
A gyógyulás mindhármójuk számára óriási fizikai és mentális megterhelést okoz.
Csapody Marcell tapasztalatai szerint a járvány második hulláma alatt egyre több lett az olyan „gyógyult” koronavírusos, aki orvosi rehabilitációra szorul. „A Covid-fertőzés után gyakran négy-hat héttel – amikor már a beteg azt hiszi, meggyógyult – , fokozatosan krónikus fáradtság lesz úrrá rajta, fájnak az ízületei, a mellkasa. Lassú, ködös agyműködésre, egyesek tompaságra panaszkodnak és sokaknál pedig depressziót is diagnosztizálnak.”
– Van, hogy a beteg maga ismeri fel, valami nem stimmel, ezért elkezd keresgélni az ellátórendszerben azt kutatva, hol kaphatna segítséget, így talál ide – mondja a főorvos. – Másokat a háziorvosuk utal rehabilitációs kezelésre, és előfordul, hogy az intenzív ellátást nyújtó intézmény kéri a felvételüket. Berögzült, kitaposott betegút még nincs hozzánk – állapítja meg Csapody Marcell. – De vannak vizsgálatok, tények, amelyekkel mérlegelhető a felépülés esélye, például hogy milyen súlyosságú a sérülés, hány éves a beteg, milyen egyéb betegségei, szövődményei vannak.
Tapasztalataik szerint a Covid-vírus szinte bármely szervet károsíthatja annyira, hogy szakszerű rehabilitáció nélkül esélytelen az állapotváltozás, a gyógyulás. Leggyakrabban a tüdő szövete hegesedik, csökken a légzőfelület. Erre a legcsekélyebb fizikai terhelés után is légszomj, köhögés, gyengeség figyelmeztet. Azaz pár lépést követően úgy érezheti a páciens, hogy elfáradt. Egy sportolónál ez azzal járhat, hogy a teljesítménye elmarad a maga által elvárttól, a fizikai erőnléte már nem olyan, mint a Covid-fertőzés előtt.
A másik jellegzetes szövődmény az idegrendszeri károsodás, amely okozhat pszichés tüneteket is: így például romlik a problémamegoldó-képesség, nehézséget okoz a tartós koncentrálás. Az ilyen betegnek nem jutnak az eszükbe dolgok, fontos adatok. Mások döntésképtelenségre, „érzelmi hullámvasutakra”, személyiségváltozásra panaszkodnak.
- A Covid az agyban roncsolhatja az ereket, ennek nyomán létrejöhetnek kisebb stroke-ok, károsodhat az agyszövet, a mozgásért felelős idegpályák. Az utóbbiak akkor is bekövetkezhetnek, ha tartósan volt oxigénhiányos állapotban a beteg – magyarázza a tüneteket kiváltó okokat a főorvos. Az oxigénhiány azoknál, akik hosszú ideig voltak lélegeztetőgépen, károsíthatja a vesét, a májat, a perifériás idegrendszert, a tüdőt, a teljes keringési szervrendszert. A tartós ágyhoz kötöttség pedig komoly izomvesztéssel járhat.
A szív- és az érrendszert is súlyosan károsíthatja a koronavírus. A rosszul vagy gyengén teljesítő szív pedig nem tud elegendő oxigéndús vért pumpálni a szervekbe, így romlik azok funkciója. A rehabilitáció a gyakorlatban gyógytornát, pszichológusi, egyes esetekben pszichiáteri segítséget, zeneterápiát jelent – mondja Csapody Marcell. – A terápiába bevonnak pulmonológust, gyógytornászt is, ők többek között légzőgyakorlatokkal segítenek a tüdő légzéskapacitásának javításában. A különböző légzési technikákkal (mély és lassú légzéssel, karok és mellkas kitárásával végzett gyakorlatokkal) erősítik a légzést segítő izmokat, a hörgők feltisztulását. S miután egy-egy tartósan lélegeztetett páciens rövid idő alatt a testtömegének akár húsz százalékát is elveszítheti, így a talpra állításához speciális gyógytornára, de táplálkozási szakemberre, dietetikusra is szükség van.
