A napokban robbant a hír: fikciós nagyjátékfilm készül a 2006-os őszi eseményekről, amelyben feltehetően az őszödi beszéd kiszivárogtatása körül forognak majd az események, és szerepet kaphatnak benne az ezt követő zavargások. A 24.hu oknyomozó cikke az Universe Management nevű ügynökség felhívásából indult ki, melynek keretében a cég megkeresett színészeket egy neves angol rendezővel készülő, politikai krimi kapcsán. A lapnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő két színész szerint az volt a mondás, hogy fikciós műről lesz szó, melynek az őszödi beszéd lesz a témája. A hír, mely az ügynökség e-mailjén alapul, nyilvánvalóvá tette, hogy a casting a Kálomista Gábor résztulajdonában lévő Megafilmnél volt. Mind Kálomista, mind az Universe Management ügyvezetője, Markovics Annabell nem nyilatkozott a készülő produkcióról.
A Nemzeti Filmiroda nyilvántartása szerint a MEGA FILM Kiadó Kft. 2021-ben regisztrált egy játékfilmet A hazugság ára címen, mellyel a 24.hu „azonosította” a projektet. A felvitt adatok szerint 800 millió forintos lesz a gyártás büdzséje, mely magánpénz. Sem a Nemzeti Filmintézet, sem az MTVA nem támogatja a produkciót, nem pályázott hozzájuk senki ilyen címmel, hovatovább, eddig nem is hallottak róla. A Népszava által megkeresett iparági szereplők közül sokan a sajtóból hallottak A hazugság ára című filmtervről, ám a legtöbben kételkednek abban, hogy a választásokra elkészülne, vannak, akik szerint blöff, esetleg provokáció az egész. Tény: a Nemzeti Filmirodánál tett regisztráció semmire sem jelent garanciát, mivel ez csak szimpla információszolgáltatás egy utólag igénybe vehető adókedvezményhez. (Ha már elkészült a film és a producere számlákkal igazolja, hogy a bejelentett 800 millióm forint filmgyártásra fordították. Csakis ezután veheti fel a maximum 240 millió forint közvetett állami támogatást.)
Az őszödi beszéd esetleges megfilmesítése – mint társadalmi és politikai téma – nem áll távol Kálomista Gábor sokoldalú portfólióját tekintve. Társrendezőként és producerként jegyzi A szíven szúrt ország című filmet, mely Marian Cozma kézilabdás megölését dolgozta fel. Az Index 2009-es kritikája szerint a gyilkosság Kálomista elbeszélésében egy, a magyarság ellen a cigányok által elkövetett – nem rendkívüli, hanem szokásos – bűntett volt. A Megafilm új bemutatója a Babos Tamás és Kálomista László Tamás rendezte A béke követei lesz, mely a szinopszisa szerint trianoni békeszerződést történelmi kontextusban mutatja be.
A magyar film történetben eddig Dézsy Zoltán 2013-as Elment az öszöd című munkája az egyetlen alkotás, melynek témája Gyurcsány Ferenc 2006-ban elmondott balatonőszödi beszéde. A 76 perces film nem a valóságot ábrázolja, a nyitóképsorban ki is írják: „Természetesen a történet merő kitaláció…”. Mindenesetre a filmben a főszereplő, a Ferenc nevű miniszterelnök fiktív jövőjét is látjuk, aki a történet szerint 2017 márciusában bilincsben jelenik meg a törvényszék előtt, aztán három férfival ül egy cellában, végül pedig „bizonytalan időre” elhalasztják az ítélethozatalát. A filmet a korabeli kritika több ponton is elmarasztalta: a gyenge színészi játék, a semmitmondó párbeszédek és a cselekmény hiánya kapcsán. Vagyis mindenért.
Noha nem kifejezetten az őszödi beszédről, de annak közvetlen hatásáról nyújt képet Nemes Csaba Remake I-X. című animációs filmje, mely a 2006-os őszi zavargásokat mutatja be. A tíz epizódból álló sorozat így az egykori MTV-székház ostromától indít, majd bemutatja az október 23-ai ünnepségen a Deák Ferenc téren tüntető tömeget és az elkötött tankot, de az egyes, utcai zavargásokra és a budapesti lovasrohamra is hangsúlyt helyez. – A 2006-os helyzetet a maga komplexitásában, drámaiságában és persze iróniájában akartam ábrázolni – mondja Nemes, aki szerint az animáció műfaja kivált alkalmas arra, hogy a történésekből egy-egy pillanatot kiemelhessen, és hogy árnyaltan ábrázolja az ellentmondásokat, a tüntetők és a rohamrendőrök túlkapásait.
– A kilencvenes években még elborzadva figyeltük, hogy a posztszocialista országokban hogyan robbannak ki a társadalmi kataklizmák – meséli Nemes Csaba, kiemelve, hogy Magyarországon akkoriban nem történt hasonló eset, így valószínűleg 2006-ban került sor a felszín alatti indulatok kitörésére. Ennek oka talán abban ragadható meg, hogy a magyar társadalom a kilencvenes években a jelenünkhöz képest még apolitikus volt, miközben a mélyben, ha rejtetten is, elindult a polarizáció irányába. A művész úgy látja, 2006 őszén a folyamatok ráadásul abszurddá is váltak, ezért is adta filmjének a Remake címet, mivel a tüntetők sűrűn hivatkoztak referenciaként az 1956-os forradalomra – újra akarván azt indítani vagy az örökségét megújítani.
Nemes szerint a tüntetők kreatívan éltek az események mediatizált voltával, hiszen olyan megmozdulásokat tettek, melyek a képernyőkön keresztül rendesen lesokkolták a tévénézőket. Ilyen volt, amikor elkötötték az 1956-os megemlékezésre kihelyezett tankot, vagy amikor a Deák Ferenc térre installált, műanyag, embernagyságú betűkből álló „Budapest a Szabadság Fővárosa” feliratból a „Szabadság” szó betűivel barikádozták el magukat. – Az emberek a betűkkel védekeztek a vízágyúk ellen, ami valljuk be, elég erős kép – mondja Nemes, aki szerint a tüntetők tisztában voltak azzal, hogy egy mediatizált korban élünk.
A film viszont nem akart pálcát törni egyik oldal felett sem, az eseményt a maga komplexitásában akarta megragadni, mintegy dokumentálva az őszi hónapok érzelmi felfokozottságát. – Megpróbáltam a filmemben objektív maradni, ezért bal és jobb oldalról egyaránt ért bírálat, hogy miért nem vagyok kritikusabb, miért nem köteleződöm el. Én a filmmel azonban magát a jelenséget akartam bemutatni – mondja Nemes, aki szerint a heves visszajelzések arra mutattak rá, hogy 2006 ősze egy valóban mindenkit érintő és megrázó esemény volt, melyet akkoriban nehezen lehetett objektíven, érzelmek nélkül szemlélni.
Az őszödi beszéd kapcsán a korabeli médiában számos értelmiségi reakció érkezett. Friderikusz Sándor például kiemelte, farizeuskodás Gyurcsány beszédéből a trágár szavakba belekötni, Nádasdy Ádám nyelvész azt hangsúlyozta, a volt miniszterelnök nyelvhasználata nem kritizálható, míg Gerő András szerint az egy „plebejus hangon elmondott nyilvános gyónás” volt.
