A tervezett változásról egyébként már februárban is beszélt Palkovics László innovációs miniszter, valamint januárban is szóba került az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közötti egyeztetésen.
Az „újdonság” abban áll, hogy míg a jelenlegi rendszerben az állami támogatás mértéke elsősorban a felvett hallgatók számától függ, ősztől már külön támogatás vonatkozna az épületek fenntartására, üzemeltetésére, valamint a tudományos-kutatási tevékenységre is. Ugyanakkor az FDSZ alelnökei szerint önmagában ez nem jelent nagy újdonságot, az egyetemek finanszírozása néhány évvel korábban is így működött, s csak egy 2016-os kormányrendeletet követően vált „egytényezőssé”.
Toronyai Gábor szerint az egyetemek ettől függetlenül, különalkukkal továbbra is kaphattak pénzt más célokra is. A szakszervezet másik alelnöke, Pálfia Zsolt úgy véli: a kormány most azért állíthatja be újdonságként a háromlábú finanszírozási modellt, mert azt nehéz lenne kommunikálni, hogy most visszahozzák azt, amit egyszer már megszüntettek.
– Persze a részletek még nem ismertek, ezekben lehetnek új elemek. Kezdeményeztük a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács és a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását, reméljük, ott majd megismerhetjük a részleteket is – mondta Pálfia Zsolt.
A finanszírozás át-, illetve visszaalakítása mellett 15-20 éves keretszerződéseket is kötne az állam az egyetemekkel, amelyben kijelölik a főbb fejlesztési irányokat, illetve 3-5 éves finanszírozási megállapodásokat is kötnének. Az FDSZ alelnöke úgy véli, ez stabilabb gazdálkodásra adhat lehetőséget, ugyanakkor ha a szerződésekben kikötik például azt, egy egyetem milyen szakra mennyi hallgatót vehet fel, az sértheti az egyetemi autonómiát.
