A levegőszennyezés régóta súlyos probléma Magyarországon – hívja fel a figyelmet parlamenti írásbeli kérdésében Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. A nagyrészt fűtésből eredő szálló por gyakran riasztóan magas szintet ér el. Különösen a kistelepülések helyzete rossz, ahol a lakosság jelentős része nem képes megfizetni a környezetbarát fűtést, ezért elavult tüzelőberendezésekben nedves tűzifát, szenet vagy akár hulladékot égetnek. A közlekedés is jelentős forrás. Nem segít a növekvő gépkocsiállomány, a járványhelyzetre hivatkozva bevezetett ingyenes parkolás és a dugódíj ellehetetlenítése sem.
A tíz mikron méretű szálló por (PM10) miatt hosszú évek óta kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarországgal szemben. Végül idén február 3-án az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós levegőminőségi kötelezettségeit. Három területen - Budapest és Pécs térségében, valamint a Sajó-völgyben - a PM10 mennyisége éveken át rendszeresen meghaladta a napi határértékeket. Míg az Unió évente legfeljebb 35 határérték feletti napot engedélyez, ezekben a térségekben 70-90 napon át volt rendkívül egészségtelen a levegő.
Az Európai Unió Bírósága azt is kifogásolta, hogy a kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket a lehető legrövidebb határérték-túllépések érdekében. 2019 végére az ágazati és civil szervezetek bevonásával elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP), amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra 5,5 hónappal nőjön a várható élettartam és mintegy ötezerrel csökkenjen a szennyezés miatti korai halálozások száma. A programot azonban a kormány „lenullázta” azzal, hogy az igazán hatásos eszközök kikerültek és a gyakorlatban sem tapasztalható lényeges előrelépés - fogalmaz az ellenzéki párt társelnöke. Ha a kormány nem lép, további tízezrek halnak meg idő előtt, egy újabb elmarasztaló ítélet pedig már pénzügyi következményekkel fenyeget – hívja fel a figyelmet Schmuck Erzsébet, azt tudakolva:
- mit lép a kormány az ítéletre,
- mikor és hogyan kívánják csökkenteni a levegőszennyezést,
- mikor számíthatnak érdemi segítségre az energiaszegénységnek kitett, saját otthonaikban fagyoskodó százezrek,
- mikor indul végre átfogó épületenergetikai mélyfelújítási program,
- mikor juthat minden rászoruló jó minőségű szociális tűzifához,
- mikor tiltják be a zöldhulladék, a szén és a húsz százaléknál nagyobb nedvességtartalmú tűzifa lakossági égetését,
- hogyan lépnek fel a törvénytelen hulladékégetéssel szemben,
- mikor vezetik ki az ellentétes hatású ingyenes parkolást,
- mikor teszik lehetővé az úthasználati - más néven dugó- - díj bevezetését.
Az ítélet alapjául szolgáló eljárás 2005-től mért határérték-túllépések miatt indult – tartja fontosnak válasza elején leszögezni Nagy István agrárminiszter. A kormány tudomásul veszi a döntést, és "megteszi a megfelelő intézkedéseket”. Szerinte a levegőminőség javítása „közös európai kihívás”, hiszen „a légszennyezés nem ismer határokat”: Magyarországra a határon túlról 30 százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi távozik. (Megjegyzendő: számos szakember cáfolta már a kormány bevett érvelését, miszerint a legsúlyosabb gócpontok kialakulásában érdemi szerepet játszana a határokon túlról érkező szennyezés.) A kabinet „sokat tett a levegőminőség javítása érdekében”, és „dolgozik a további intézkedések elfogadásán” – fogalmaz az agrártárca-vezető.
Magyarország PM10-szennyezettsége az utóbbi évek során erősen javult, amit a mostani kormány munkájának tud be. Éves határérték-túllépés az utóbbi évtized során „csak” kétszer fordult elő. A 2020-as év „kiemelkedő javulást hozott”: éves túllépést nem mértek és a napi csúcs-túllépések száma is jelentősen csökkent. (Nagy István itt elmulasztja megemlíteni, hogy a tavalyi javulás kevéssé a kormányintézkedések, sokkal inkább a koronavírus hatása.) A napi határértéket a bírósági ügyben érintett térségek közül „már csak” a Sajó-völgyben lépték túl. Az érintett napok száma itt is a 2006-os szint negyedére, 226-ról 55-re csökkent, ami „igencsak megközelíti” az Unió által megengedett 35-öt. Az eredmény tehát „messze túlmutat a szocialista kormányok korábbi teljesítményén”. Szerinte a levegő minősége a PM10-Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programja miatt is javul. Ennek 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági ágazatokban „számos intézkedés” valósult meg, több mint 300 milliárd forint értékben. A tárcavezető megemlíti még a Fűts okosan!- kampányt és az OLP-t is.
Nagy István ezt követő, számos idegen szóval teletűzdelt fejtegetése úgy foglalható össze, hogy az intézkedések egészére kiterjedő környezetvédelmi szemlélet jó. Ezek közé sorolja a családok otthonteremtésének támogatását (csok), a babaváró hitelt, az illetékmentességet, a hárommillió forintos lakásfelújítási támogatást és a kapcsolódó, hatmilliós kamattámogatott hitelt. Ezeket ugyanis jórészt energetikai beruházásra vagy fűtéskorszerűsítésre költik.
Az – EU-n belül csak Stockholmban és Madridban alkalmazott - dugódíjat viszont nem támogatják. Inkább növelik a közösségi közlekedés versenyképességét, fejlesztik a külső körutakat, a peremhidakat, valamint a P+R- és B+R-parkolókat.
Nagy István szerint tehát a kormány eddig is sokat tett a levegő védelméért. Határozott szándékuk ugyanakkor, hogy a környezetünk és egészségünk védelme ne hozza „a nemzetgazdaságot és a magyar családokat nehezebb helyzetbe”. Bár feltételezi, hogy ezzel Schmuck Erzsébet is egyetért, félő, a zöldpárt társelnöke talán nem sokallja a kormány levegővédelmi erőfeszítéseit és ellentétet sem vél felfedezni a környezet és az egészség védelme, illetve a nemzetgazdaság és a magyar családok érdekei között.
