Alkamasint komoly bonyodalmakhoz vezethet, ha egy ország legnagyobb vállalata nem tudja, mit kezdjen magával. Márpedig a Mol most épp ebben az állapotban leledzik. Mondhatnánk, hogy nem a vezetőség a hibás, hanem a kor. Elvégre az elmúlt száz évben valakinek csak ki kellett bányásznia, fel kellett dolgoznia, el kellett adnia a gépeket hajtó, túlzás nélkül a fejlett világ alapját jelentő fosszilis nyersanyagokat. Főleg, ha törvényesen ebből lehetett a legtöbbet szakítani.
Pedig már a Mol-előd OKGT alapítóinak tudniuk kellett, hogy – akár a készletek kimerülése, akár a környezetvédelem okán – ez egy véges játék. A pillanat közeleg: jelen állás szerint harminc év múlva a cég mai termékei zömét az EU lényegében betiltja. A Mol – multitársaihoz hasonlóan – egyelőre mégis zavartan pislog. Jó, egy ekkora monstrum kétségkívül nem rángatható ide-oda. Ráadásul az üdvözítő irány sem ismert. Igaz, a biztos recept egy vállalkozónak sem adatik meg.
A Mol, bármily büszkék legyünk is rá, mára nagyon összeszervült a politikával. Bár az ilyetén „vádakat” szerényen hessegetik, aligha vitatható, hogy ma Orbán Viktor első számú energetikai tanácsadója Hernádi Zsolt Mol-vezér. De a baloldalnál sem álltak rosszul: miután 2001-ben Orbán Viktor majd' csődbe vitte a Molt, a rákövetkező szociálliberális időszak kifejezett felüdülést hozott. Ennek végén az MSZP és a Fidesz vállt vállnak vetve vont OMV-ellenes sáncot a Mol köré. Újból kormányra kerülvén Orbán Viktor fel is tette potom félezermilliárdunkat a tőzsdei hullámvasútra csak azért, hogy Hernádi Zsolt még az addigiaknál is unalmasabb közgyűléseket tarthasson. Orbán Viktor a Csányi Sándor "hűbérbirtokaként" elkönyvelt Molt tiszteli, a benzinrezsit nem bántja, Hernádi Zsoltot pedig a világ összes zsandárja kedvéért sem adja ki a pörös horvátoknak. Ahol tud, segít, na.
Pedig az állam energia-zászlóshajója nem is a – csak negyedrészt állami - Mol, hanem az MVM, amely az elmúlt évtizedek során még csak meg sem közelítette a Mol méretét és növekedését. Annak ellenére, hogy az MVM kommunista alapítói éppenséggel jó lóra, vagyis a villamos energiára tettek, ami változatlanul fényes jövő előtt áll. Igaz, csak a zöldáram, de ez most mindegy. Az MVM bénaságának oka sokrétű – egyik lendületes exvezérük épp börtönben ül -, de alapvetően a mindenkori magyar állam következetesen balfék cégirányítási képességeiben gyökerezik. Annyira azonban van erős az MVM, hogy a Mol szorult helyzetében se tévedjen a területére. A két csoport - időről időre fel-, majd lemerülő - összeolvadási ötlete, amily kézenfekvőnek tűnik, oly elképzelhetetlen az eltérő szerkezet és kultúra miatt.
Orbánéknak tehát egy könnyebben átvehető tevékenység után kellett nézniük. Ahol a bennszülöttek gyorsan kiiktathatók. Ha másképp nem, hát éheztetéssel vagy lekenyerezéssel, levajazással, megkenéssel, leszalámizással. A fiúk nem kezdők a politika boszorkánykonyhájában: 30 év rutin van a kezükben.
Így vált új célponttá a hulladékipar. Ne tessék fintorogni. Szaga a szemétpénznek sincs.