Megszokhattuk már, hogy a világpolitikai helyzet alakulásával a szókincs is változik, s időnként különös szóösszetételek születnek. A legújabb ilyen gyöngyszem a „vakcinadiplomácia”, vagy a „vakcinanacionalizmus” kifejezés. Kína, Oroszország és más államok az oltóanyag adományozását saját politikai befolyásuk növelésére próbálják meg felhasználni, illetve így kívánják jelezni a velük baráti országoknak, hogy jó tett helyébe jót várhatnak, s hibát követnének el, ha az önző Nyugat felé fordulnának. Mindez persze az a nyugati országok hibája is, amelyek nem ismerik fel egy ilyen gesztus geopolitikai jelentőségét. Háttérbe szorul, hogy a WHO Covax-programját, amelynek keretében a szegény államoknak juttatnak vakcinát, jelentős összegekkel támogatják.
Kína
Az ázsiai nagyhatalom tavaly a maszkok és a lélegeztetőgépek adományozásával is hangsúlyozta geopolitikai jelentőségét. A vakcinák ingyenes osztogatásával eddig a hozzá hű államokat akarta megjutalmazni. Harmadik világbeli országokról van szó, amelyek hamarabb kapták meg a kínai oltóanyagot, mint az ENSZ Covax programjából nekik biztosított dózist.
Peking február elején félmillió adag Sinopharm vakcinát szállított Pakisztánba. Az ottani kínai nagykövet közölte, hogy ez „a két ország barátságának megnyilvánulása” volt.
Miért éppen Pakisztán? Nyilván, mert hagyományosan a kínai érdekszférához tartozik, így Peking a gesztussal voltaképpen csak meg akarta erősíteni ezeket a kötelékeket. A muzulmán ország amúgy is fontos színhelye az „új selyemútnak” nevezett Egy övezet – egy út programnak. Ennek részeként Hszi Csin-ping kínai elnök meghirdette a Kínai Pakisztáni Gazdasági Folyosó (KPGF) építésének megkezdését. Amikor 2015-ben a kínai elnök Pakisztánba látogatott, úgy fogalmazott, hogy testvérénél vizitál.
A két ország között tradicionálisan jó a kapcsolat. Iszlámábád a világ országai közül elsők között támogatta a Kínai Népköztársaságot Kína képviselőjeként az ENSZ-ben, s már 1963-ban védelmi megállapodást kötöttek egymással. Komoly szerepe volt Pekingnek abban, hogy Pakisztán nukleáris fegyverre tehetett szert. A gazdasági kötelékek is igen erősek, Kína jelentős szereplő a pakisztáni infrastruktúra és az energetikai szektor fejlesztésében. A Pew Research Center Pakisztánban végzett 2010-es felmérése szerint a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kedvező a véleménye Kínáról, míg az Egyesült Államokról mindössze 16 százalék nyilatkozott így. Sőt, ez az arány 2013-ra már 90 százalékra emelkedett Kína és 11-re csökkent az USA esetében.
A kínai oltóanyagból tucatnál több ázsiai és afrikai állam kapott ingyenesen, köztük Kambodzsa, Nepál, Sierra Leone és Zimbabwe. Nem meglepő, hogy utóbbi két afrikai országot is vakcinával jutalmazta Kína. Sierra Leone például a világ azon 53 állama közé tartozik, amelyik támogatta az emberi jogokat jelentősen korlátozó hongkongi belbiztonsági törvényt. Az országban már 1985-ben megjelentek a halászatban, a textil- és feldolgozóiparban, valamint a bányászatban érdekel kínai vállalatok. 2000-2011 között 37 kínai fejlesztési projekt működött az országban, ahol több száz kínai munkás is dolgozik. Az együttműködés az egészségügyi szférára is kiterjed. Amikor 2014-ben kitört az ebolajárvány Nyugat-Afrikában, Kína egészégügyi szakértőket küldött a térségbe, köztük Sierra Leonéba.
Ennél is sokkal jelentősebbek Kína és Zimbabwe kapcsolatai. Utóbbi a 2000-2012-es időszak alatt 128 kínai fejlesztési projekt színhelye volt. Kínai pénzből épült például egy vízierőmű, félmilliárd dolláros megállapodást kötöttek a textilipar fejlesztésére, illetve Kína segített a helyi farmereknek mezőgazdasági segédeszközök beszerzésében. Kína 2016-ban elengedte Zimbabwe 40 millió dolláros adósságát. Mindent elmond arról, mennyire szoros a kapcsolat Harare és Peking között, hogy a 2017-es zimbabwei katonai hatalomátvétel, Robert Mugabe diktátor megbuktatása előtt a vezetést átvevő Emmerson Mangagwa is a kínaiakkal egyeztetett.
Kína egyik legnagyobb balkáni barátjával, Montenegróval is bőkezű, 30 ezer adag vakcinát adakozott. Van bizonyíték arra, hogy Peking nagyvonalú vakcinaexportja hatalmi érdekeket szolgál: Kínában igen lassan halad az oltási kampány. Idén a lakosság 70 százalékát kívánják beoltani. Bár 2021-ben körülbelül egymilliárd oltóanyagot sikerül előállítani, ennek jelentős része külföldre megy.
Oroszország
Moszkva is nagylelkűen ígér a Szuptnyik V típusú vakcinájából. A New York Times szerint Latin-Amerikától Ázsián át hazánkig a világ félszáz országa rendelt már az orosz oltóanyagból, összesen 1,2 milliárd adagot. Akad azonban egy bökkenő. Miközben a Kreml sok oltóanyaggal kecsegtet másokat, az előállítás eddig nagyon lassan halad és az oroszországi oltások üteme is messze elmarad a várakozásoktól.
Moszkva Pekinghez hasonlóan geopolitikai helyzetének erősítésére kívánja felhasználni a vakcinát. Illetve, a kutatások szerint valóban hatékony oltóanyaga révén az Európai Unió megosztására is törekszik. Egyre több uniós ország jelezte, hogy vásárolna, sőt, gyártana is az orosz vakcinából. Eddig azonban csak Magyarország hagyta jóvá az oltások beadását – az európai gyógyszerügynökség engedélye nélkül.
Ukrajna komoly dilemmába került. A nyugati vakcinák ugyanis csak lassan érkeznek. Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy az AstraZeneca egy szállítmánya már úton van, de nem tudni, mikor érkezik meg. (A Covishield márkanéven, Indiában „utángyártott” vakcinára utalt.) Az ország összesen 15 millió dózis amerikai Novavax-vakcinára kötött szerződést, de annak szállítása a tervek szerint csak júliusban indul. Kijev 8 millió dózist kap a Covax-programból, de összességében ezzel a lakosság jó ha negyedét tudják beoldani. Így felmerül a kérdés, „cimboráljanak-e az ördöggel”, forduljanak-e Oroszországhoz? A kormányzat hallani sem akar erről. Olekszandr Lincsevszkij egészségügyi miniszterhelyettes a New York Timesnak elmondta, „Moszkva a vakcinákkal is politikai agressziót fejt ki”. Viktor Ljasko, Ukrajna vezető egészégügyi illetékese pedig kijelentette, hogy a Szputnyikot nem engedik regisztrálni, de nem azért, mert orosz, hanem mert a klinikai vizsgálata nem teljes. Mivel a Nyugat nem különösebben motivált az ukrajnai szállítás felgyorsításában, Kijev viszont nem kér az orosz vakcinából, a nevető harmadik megint Kína, amely a Sinovacból szállít hamarosan 1,9 millió dózist, így ezzel kezdődhetnek meg az oltások.
India
Az állam a „vakcinabarátság” keretében 49 karibi, latin-amerikai, ázsiai és afrikai országnak juttat oltóanyagot. Az ország az AstraZeneca készítményének általa gyártott változatával jótékonykodik. Szomszédságában Bangladesnek, Nepálnak, valamint Mianmarnak szállított ingyen. Az utóbbinak való adakozása különösen pikáns, hiszen nemrégiben katonai puccs-csal döntötték meg a demokratikusan megválasztott vezetés hatalmát. Az indiai adományban nyilvánvalóan szerepe van annak is, hogy Újdelhi is növelné regionális befolyását, kiegyensúlyozandó Peking nyomulását. A két atomhatalom között az elmúlt hónapokban halottakkal járó határvillongások voltak.
Izrael
Az ország nem is igen titkolja, hogy a vakcinák adományozása diplomáciai célokat szolgál. Benjamin Netanjahu kormánya a múlt héten Moszkva közbenjárásával érte el a szíriai kormánynál egy izraeli nő szabadon engedését. A megállapodás értelmében több százezer adag orosz vakcina Szíriába szállítását finanszírozzák. A hírt a közvélemény dühösen fogadta, de ez még nem minden: a héten az is kiderült, hogy 100 ezer adag feleslegessé vált Moderna vakcinát osztogatna Izrael 19 ország között, köztük Magyarországnak. Igaz, a Kan tévé jelentése szerint egy-egy állam csak jelképes, néhány ezres mennyiséget kapna. A Netanjahu-kormány azoknak az államoknak akart kedveskedni, amelyek Jeruzsálemet ismerték el izraeli fővárosnak vagy normalizálták kapcsolatukat a zsidó állammal. Az első szállítmányok meg is érkeztek Guatemalába és Houndurasba, ám időközben Beni Gánc védelmi miniszter bejelentette, hogy lefújták a programot. Sokan azért bírálták a váratlan adakozókedvet, mert a palesztin területeknek csak néhány ezer adag oltóanyagot juttattak.
Arab Emírségek
Az olajban gazdag állam Sinopharm vakcinát adományozott Egyiptomnak és a Seychelle-szigeteknek, illetve Szputnyik V-t a Gázai övezetnek.
