Tegnap a Mol bejelentette öt évvel ezelőtt meghirdetett, elsősorban a műanyagipart előtérbe helyező stratégiájának frissítését: az új irány központjában a hulladékgazdálkodás áll. Egy órára rá ugyanezt erősítette meg Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató is, aki az ország legnagyobb cégének harmincadik, tőzsdére lépésének pedig negyed százados évfordulója alkalmából a Budapesti Értéktőzsdén a kereskedést indító csengőt is megkongatta. Közleményük, az elnök-vezérigazgató szavai, illetve a szakterületi vezetők délutáni háttérbeszélgetésükön egyaránt egyértelművé tették: a csoport 2030-ig 30, 2050-re pedig száz százalékkal lecsökkentené szén-dioxod-kibocsátását. 2030-ig beruházásaik fele, legkésőbb 2050-re pedig egésze környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá válik. Bár mindezekre több milliárd dollárt fordítanak, a nyereséget is növelnék: az idei, 2,3 milliárd dolláros (a nettó nyereségnél jellemzően magasabb) úgynevezett EBITDA-eredménytervüket 2025-re 2,6 milliárd dollárra emelik.
Bár a bejelentés központi jelszava az áttérés a – hulladékipar divatos fordulatával szólva - „körforgásos gazdaságra”, azt kevéssé pontosították, hogy saját gyártási rendszereik átalakításán túl hol kívánnak megjelenni. Az szintén egyértelmű, hogy az általuk előállított termékek környezetszennyező tulajdonságait is igyekeznek leszorítani. Alkalmaznák, illetve bővítenék a jelenlegi tevékenységükhöz illeszkedő, környezetbarát eljárásokat. Azt ugyanakkor - a számos ezt befolyásoló tényező ismeretlensége miatt - egyelőre nem látják egyértelműen, hogy mondjuk 30 év múlva mi áll majd a Mol tevékenyégének középpontjában. De egyelőre annak megválaszolása elől is kitértek, hogy kívánnak-e e indulni a tervezett hulladékkoncessziós pályázaton: szavaik szerint ez egy lehetséges, de nem központi szándék. (Pedig iparági pletykák szerint a kormány ebbéli terveit kifejezetten arra szabta, hogy a Mol lényegében átvegye a teljes hazai hulladékipar haszonnal kecsegtető területeit.)
Hernádi Zsolt beszédében úgy fogalmazott: az nyilvánvaló, hogy a fosszilis üzemanyagok idővel eltűnnek, de az is, hogy nem ma és nem holnap. Borítékolható, hogy a helyét átveszi valami, csak azt nem tudni még pontosan, mi. Az elnök-vezérigazgatónak az ünnepségen életműdíjat átadó Patai Mihály BÉT-elnök laudációjában kiemelte Hernádi Zsolt arányérzékét.
Megfogalmazása szerint a Mol elnök-vezérigazgatója „tudja, hogy bizonyos dolgokat meg kell tenni és bizonyos húrokon nem kell játszani”. Elemzők szerint a Mol stratégia-frissítése kísérlet arra, hogy értelmezhető jövőképet adjanak egy, döntően környezetszennyező termékekkel foglalkozó cégnek.
Az olajpapír tegnap a BUX-szal szinte megegyezően, 0,56 százalékkal drágult.