BKV;javítás;orosz metró;

- M3-as metró: Orosz mutyi, magyar buhera

A BKV menedzsmentje kijavítaná az orosz metrókocsik súlyos hibáit, a kormány kiegyezne a gyártóval, a főváros vezetése kiakadt az "arcpirító" ötletelésen.

A budapesti közlekedési vállalat három hónapig dugdosta az M3-as metróvonalra szállított metrókocsik beszerzésének körülményeit és a leszállított szerelvények műszaki színvonalát értékelő jelentést, így sokáig el sem jutott a BKV igazgatósága és felügyelőbizottsága elé. A BKV Zrt. igazgatósága mindenesetre decemberben felkérte a menedzsmentet, hogy értékelje a jelentést és dolgozzon ki részletes intézkedési tervet a hibák felszámolására. Ez a múlt hétre el is készült. 

Ám a helyzetértékelésükkel a főpolgármesteri kabinetben sem értett egyet mindenki. A Népszava forrásai egyenesen arcpirítónak nevezték az előterjesztést, amelyet a BKV menedzsmentje végül kénytelen volt visszavonni, így azt le is kellett venni az igazgatóság hétfői ülésének napirendjéről. 

Nem véletlenül rejtegették hónapokig a jelentést. Mint arról a Népszava számolt be elsőként, a műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket külön-külön tárgyaló dokumentumban egészen durva megállapítások szerepeltek. A jelentés szerint az új kocsik vásárlásához képest a korábbi városvezetés által választott orosz – felújításnak beállított – konstrukció „igen szerénynek mondható megtakarítást eredményezett”, különös tekintettel „az üzemeltetés és karbantartás egyelőre nehezen prognosztizálható költségére”. 

A jelentés összeállítói 18 sorozathibát találtak tavaly nyárig. Az önmagában is súlyos problémaként jelentkező visszatérő rozsdásodás mellett, a pocsék hegesztés, az ülések esetenként balesetveszélyes törése, alkalmatlan anyagok használata, elavult felfüggesztési rendszer, ügyetlenül megvalósított ideiglenesnek szánt megoldások, orosz szabványok, gondatlan kivitelezés is kétes értékűvé teszi a beszerzést.

A BKV vezetése a most visszavont intézkedési tervében továbbra is úgy tartja, hogy a lehetséges legjobb döntést hozták, a közbeszerzési eljárás tökéletes volt, a felmerült hibákat pedig a szállító Metrowagonmash folyamatosan javítja. A BKV vezetői szerint a „felújított” metrókocsik eleget tesznek a kor elégséges szintű műszaki elvárásainak. Korszerűnek nevezik például a kocsikon alkalmazott fékrendszert, bár ezeket a „tuskós” fékeket ma új járműveknél csak tehervagonokon használják. A kábelek gyorskötözővel és szigetelőszalaggal való rögzítését a BKV sem tartja elfogadhatónak, de majd az ütemezett karbantartások alkalmával kicserélik. Ugyanakkor szemrevételezéssel vizsgálják majd a hevenyészett hegesztéseket és felmérik a hiányzó tűzgátakat. Ez félmillió kilométer után várható. Addig remélhetőleg semmiféle baleset nem lesz, mert az oroszok által a belső burkolathoz használt furnérlemezekről és üveggyapotról kiderült, hogy nincs érvényes tanúsítványuk arról, hogy állják a tüzet.

A korrózióra is van megoldás: bővítik az ajtósínekben kialakított furatokat. Igaz ez több ezer furatot jelent, így a BKV is „támogatná” egy utólagos korrózióvédelmi technológia alkalmazását. Az intézkedési terv legtöbb pontja arról szól, hogy felmérik a hibákat és felszólítják a vállalkozót javításra. A BKV többször is hangsúlyozza, hogy az MWM együttműködő. Bár egyelőre ahhoz nem járult hozzá az orosz cég, hogy az utólag klímával szereljék fel a kocsikat. 

A metrókocsik körüli problémák folyamatos szőnyeg alá söprése, az erősen vitatható eredményű metrókocsi-beszerzés miatti feljelentés halogatása komoly koalíciós feszültséget okoz a városvezetésben. Az is felmerült, hogy az egyik párt külön tesz feljelentést az ügyben, ha záros határidőn belül nem születik erről döntés. Sokan úgy vélik, hogy a bizonytalankodással a Karácsony-kabinet magára húzza a hármas metró kocsibeszerzésének botrányos ügyét, holott a választási kampány idején ellenzékiként hevesen ostorozták miatta a Tarlós-féle városvezetést.

Tovább csúszhat az alagútfelújítás

Erősen kétséges, hogy az uniós források felhasználását engedélyező magyar irányító hatóság hozzájárul ahhoz, hogy a BKV összesen 9,5 milliárddal többet fizessen az M3-as metró alagút-rekonstrukcióját végző cégnek az eredeti szerződéses árnál – értesült a Népszava. Ha megakad az ügy, akkor a hármas metró utasainak még tovább kell várniuk a felújított vonal átadására.

A szerződésmódosítás több mint egy hónapja fekszik az uniós források felett őrködő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Miniszterelnökség illetékes helyettes államtitkársága asztalán, de a döntés csak nem akar megszületni. Márpedig jóváhagyás nélkül a fővárosnak magának kellene előteremtenie a pénzt, amire csekély az esély. Ha pedig nincs rá fedezet, akkor a tavalyi sok hónapos tárgyalássorozat ellenére mégis új tendert kell kiírnia a BKV-nak az alagútfelújítás még hátra levő feladatinak elvégzésére, hiába ódzkodott tőle.

Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: az M3-as metró alagútfelújítását 47,8 milliárdért elvállaló Swietelsky Vasúttechnika Kft. tavaly márciusban 18 milliárdos többletkövetelést nyújtott be az északi és a déli szakaszon előállt sorozatos csúszásra és extra feladatokra hivatkozva. A BKV lázas alkudozásba kezdett, mivel erre egyrészt nem volt forrása, másrészt a cég szakértői szerint legfeljebb 8 milliárd volt alátámasztható a követelésből. A döcögős tárgyalások lezárásához két tényezőre is szükség volt: az osztrák anyacég új vezetőt nevezett ki a magyar leányvállalat élére, a BKV pedig felmérte egy új tender kiírásának kockázatait.

Végül decemberben középértéken megállapodtak. Csakhogy a magyar irányító hatóság ennél jóval csekélyebb áremelést tart elfogadhatónak, így erősen vonakodnak kiadni a hozzájárulást. Enélkül viszont nem írható alá a szerződésmódosítás, ez pedig további költség- és határidő-növekedést okozhat és veszélybe kerülhet az európai uniós forrásból történő megvalósítás – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV. A fővárosi közlekedési cég a szerződésmódosításra vonatkozó szándéknyilatkozatban megjelölt 9,1 milliárd forint – továbbá 5 százalékos tartalékkeret – többletet a költségek átcsoportosításával fedezné, ami állításuk szerint nincs hatással a metróállomások akadálymentesítésére, bár azt nem tudatták, hogy az eddig is kifeszített költségkeretben hol találtak másutt szabadon felhasználható milliárdokat.

A jelenlegi ütemezés mellett a középső vonalszakasz forgalomba helyezése a cég szerint 2023 januárjában várható (amit a munkára rálátó forrásaink erősen kétségesnek tartanak). Ez megfelelne a projekt európai uniós forrásból történő költségelszámolás időzítésének. Egy új közbeszerzési eljárás azonban borítaná az ütemtervet. Ráadásul az sem biztos, hogy olcsóbb ajánlatot kapnak.

A kormány peren kívül egyezkedneAz MWM 69 milliárd forintért vállalta a metrókocsik felújítását, de végül nem a kiküldött szerelvényeket újította fel, hanem újakat szállított. Csakhogy sorra jöttek elő a hibák, időnként néhány szerelvényt ki is kellett vonni a forgalomból. A dagadó botrány hatására a BKV 2019 februárjában beperelte az orosz céget. A BKV Zrt. kárigénye tavaly év végén megközelítette a 13 milliárd forintot (kamat nélkül), amiből a bíróságon egyelőre 8,3 milliárdot plusz kamatait követeli. Ebből az MWM kevesebb mint 500 millió forintot ismer el. A jogvita azóta egy jottányit sem haladt előre. A BKV szerint „a per első fokon folyamatban van”. A Fővárosi Törvényszék a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium megkeresését követően a bíróság a keresetlevelet magyar nyelven, jogsegély keretében a nemzetközi egyezmény alapján kézbesítette. Ugyancsak e nemzetközi egyezmény alapján, az abban foglalt lehetőségével élve az alperes MWM fordítás hiányára hivatkozva megtagadta a keresetlevél átvételét.Időközben a főváros is módosította a keresetét, ezért a BKV-t a bíróság a módosított keresetet tartalmazó keresetlevél fordításának csatolására hívta fel. Ez csak többször meghosszabbított határidővel sikerült.A vizsgálati jelentés a kárátalány érvényesítésére buzdította a közlekedési céget. A BKV szerint az MWM érdemi ellenkérelmének beérkezéséig nincs indok további lépések megtételének. Mindezek után aligha meglepő, hogy a főváros a BKV-tól kapott információ szerint folytatta a tárgyalásokat a kormánnyal a per átvételéről. A korábban körvonalazódott paktum szerint az Orbán-kormány fizetné ki a BKV-nak az orosz cégtől követelt kötbért, amiből a főváros elektromos buszokat vásárolhatna. A BKV az ITM-re engedményezné a követelést és kiszállna a perből. A kormány pedig peren kívül megegyezne az orosz céggel.

A tervek szerint március 16-tól „a rendeletben előírt kezelésekre” mehetnek majd a beutaltak.