Pár éve még az emberi erőforrások minisztere volt, ma pedig Magyarország legnagyobb protestáns egyházának vezetője. Balog Zoltánt tavaly ősszel előbb a dunamelléki egyházkerület püspökévé, a minap a zsinat lelkészi elnökévé választották. Református lelkipásztorokat arról kérdeztünk, mit szólnak ahhoz, hogy a Fidesz-kormány volt tagja nyerte el a tisztséget.
– Balog Zoltán egyházi emberként váltott át a politikára, aztán a politikától visszatért az egyházhoz. Nincs ebben semmi turpisság – hangsúlyozta az egyik Somogy megyei település lelkésze. Rosszallóan jegyezte meg, hogy akadnak, akik miniszteri előélete miatt „gáncsoskodnak” vele szemben. Inkább abból kellene kiindulni, hogy szabályos körülmények között őt választották meg: „ha jóhiszeműen állunk hozzá, akkor sok sikert, áldást és erőt kell kívánnunk neki”.
Az új zsinati elnök székfoglaló beszédében egyébként azt hangsúlyozta, „ha először Isten dicsőségét tudjuk szolgálni, akkor képesek leszünk szolgálni embertársainkat”. Orbán Viktor miniszterelnök gratuláló levelet küldött Balognak, amiben azt írta, „ma, amikor a világ azt várja el az egyháztól, hogy olyan eszméket kereszteljen meg, amelyeknek eszük ágában sincs megtérni, különösen nagy szükség van arra, hogy a reformáció magyar szellemi örökösei a Szentírás tanításainak megfelelően erőt, hitvalló bátorságot és összefogást mutassanak”.
Diplomatikus fogalmazott az a lelkipásztor, aki az ország másik fertályán, egy Békés megyei faluban teljesít szolgálatot. „Bizakodó vagyok. Remélem, hogy a református egyház megmarad az Ige útján, és a jövőben is jó kapcsolatot ápol majd az állammal, de nem kerül függőségi helyzetbe” – mondta.
Az általunk megkérdezett reformátusok közül egyedül egy alföldi járási székhely lelkipásztora hárította el megkeresésünket. Közölte, hogy nem kíván nyilatkozni: ők egyébként is a tiszántúli egyházkerületben vannak, a Balog püspökké választása a dunamellékiekre tartozik.
Sóhajtással fogadta kérdésünket az egyik Pest megyei város lelkésznője. Némi töprengés után arra jutott, hogy nem számít „rendkívüli, nagy változásra”. Mindenképpen az a jó – tette hozzá –, „ha Isten igéjét hirdetjük, és nem befolyásol bennünket, hogy milyen politikai szelek fújnak”.
Kételyek is érződtek az egyik főváros melletti település lelkipásztorának szavaiból. Azzal nincs baja, ha az állam felvállal és támogat bizonyos értékrendet, ahogyan azzal sem, ha együttműködés alakul ki a kormány és az egyház között. Ugyanakkor – jelentette ki – az „egyház hosszú távú jövője nem pártoknál vagy kormányoknál van”. A maga részéről inkább várakozó álláspontot képvisel. Balog Zoltán tevékenységének mérlegét csak hat év múlva, most kezdődő mandátuma lejártakor lehet megvonni. Látványos jelei lesznek annak is, ha igyekszik szorosabbra fűzni a református egyház és a kormány kapcsolatát, de annak is, ha próbál inkább távolságot tartani. A lelkész az utóbbiban, Balog Zoltán „bölcs belátásában” bízik, egész pontosan abban, hogy „nem tesz túl markáns” gesztusokat a kormány felé. A református egyház szerinte már így is elég közel van a kormányhoz, nem lenne kívánatos, ha még ennél is közelebb kerülne.
„Megmondom őszintén, Balog Zoltánnal eddig egyszer találkoztam életemben, egy konferencián, amikor még miniszter volt. Nem ismerem őt” – kezdte az egyik Bács-Kiskun megyei, az előző két nyilatkozóhoz hasonlóan szintén a dunamelléki egyházkerülethez tartozó kisváros lelkésze. Nincs határozott válasza rá, hogy milyen változás várható Balog Zoltán személyétől. „Térjünk erre vissza egy év múlva, amikor már került valami az asztalra” – javasolta. A zsinati munka – folytatta – „messze van a hétköznapok rögvalóságától, annak eredményét csak utólag tudjuk megítélni”. A lelkész ezért is reméli, hogy az új püspök beváltja ígéretét, és személyesen ellátogat az egyházkerület összes gyülekezetéhez.
Az esetleges pártpolitikai összefüggések egyelőre átláthatatlanok. „Vidéken mindenfélét hall az ember” – magyarázta a lelkész. Rebesgették, hogy Balog Zoltán összeveszett a miniszterelnökkel, mások viszont éppen az ellenkezőjét állították, azt, hogy politikai kapcsolatainak köszönhetően „ő hozza majd a pénzt” – számolt be a különféle, egymásnak ellentmondó pletykákról. Nem mintha eddig pénzhiányra lehetett volna panaszkodni. A lelkipásztor elmondása szerint az egyházkerületben komoly templomfelújítások és beruházások történtek, hirtelenjében nem is tudott olyan nagyobb szabású tervet említeni, amelynek megvalósításához jelentős állami támogatásra lenne szükség.
„Várakozással vagyunk a püspök úr szolgálatának irányába, ha azonban úgy érezzük, hogy kritikát kell megfogalmaznunk, azt is meg fogjuk tenni” – összegezte véleményét a Bács-Kiskun megyei református lelkész.
