Harminc éves történelme során tavaly harmadszor zárt adózás utáni veszteséggel a Mol. Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja pénteken nyilvánosságra hozott, nemzetközi szabályok szerinti gyorsjelentésében 2020-ra mínusz 16 milliárd forintos nettó eredményről számolt be. (Igaz, a három közül a "rekordot" 2015 hozta mínusz 257 milliárddal.) A visszaesés mértékét érzékelteti, hogy ugyanez az eredménysor az azt megelőző négy év során rendre plusz 200 és 300 milliárd forint között mozgott.
Az ok egyértelműen a koronavírus-válság és ennek tovagyűrűző hatásai, így az év első felében beszakadó – azóta némiképp magára találó - nemzetközi nyersolajár, illetve kereslet. A nagy nemzetközi olajcégek tavaly szintén mind veszteséggel zártak.
Mindemellett a befektetők által jóval kiemeltebben figyelt úgynevezett "újbeszerzési árakkal becsült, tiszta EBITDA" 630 milliárdos nyereséget mutat, ami alig tizedével maradt el az azt megelőző év adatától. A Mol szintén erre helyezi a hangsúlyt, amennyiben ennek több mint kétmilliárd dollárnak megfelelő mértéke meghaladja a tavalyi 1,9 milliárd dolláros eredményígéretüket. (Igaz, februárban 2020-ra még 2,5 milliárdot ígértek.)
A nettó eredmény és az EBITDA közötti jelentős eltérés főképp a megvásárolt azeri olajmező-részesedéssel kapcsolatos leírásokból, illetve a hitelek forintgyengülés miatti átértékeléséből származott - közölte lapunkkal Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. (Maga is úgy tartja, hogy egy vállalat tényleges eredményét, illetve készpénztermelő képességét leginkább az EBITDA érzékelteti, a nettó eredményt pedig pusztán egy mérlegtételnek tartják.)
Többek között ennek is tudható be, hogy várakozásaik szerint a tavalyi év után a Mol idén már fizet osztalékot. Ennek lehetséges mértékét részvényenként 90 forintra, vagyis összesen 60 milliárd forint körüli összegre becsülik. A fizetési lehetőség fő oka, hogy a Mol tavaly a koronavírus kitörését övező félelmekhez képest végül nem teljesített rosszul. Másrészt minden vállalat életében sokat számít az is, hogy a tulajdonosok igényelnek-e osztalékot. A 2019-es év igen kedvező adatai ellenére az olajcsoport nem fizetett, mivel pont a döntés időszakában tört ki az akkor beláthatatlan kockázatokkal fenyegető világjárvány. Idén azonban Pletser Tamás szerint az igazgatóság akár a tartalékokat megcsapolva is engedhet a tulajdonosi nyomásnak. A pénzügyi feszültséget ugyanakkor az is jellemzi, hogy a most várható osztalék csak valamivel több mint az utolsó, tavalyelőtt fizetett összeg fele. (Igaz, akkor a juttatás harmadát eleve "rendkívüliként" hirdették. Ezt leszámítva a mostani osztalék nagyjából megfelel az elmúlt évtized alaposztalékszintjének. Ha a Mol valóban fizet, úgy számításunk szerint a cégből hétmilliárd körüli osztalékbevételre számíthat az alapítványi forma miatt a Mol-osztalék mértékétől fokozottan függő – emiatt tavaly szintén kifeszített helyzetbe kerülő - Budapesti Corvinus Egyetem, illetve Mathias Corvinus Collegium is.)
A csoportszintű árbevétel 5,3 ezermilliárdról 4 ezermilliárdra csökkent. Kommentárjában Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szintén a rendkívüli körülmények ellenére is emelkedő szabad pénzáramra helyezte a hangsúlyt. Idén a világgazdasági helyzet javulására számítanak, így 2021-re 2,3 milliárd dolláros EBITDA-t ígérnek. Bár központi beruházásaik megmaradtak, közel félezermilliárdos költségű tiszaújvárosi poliolüzemük átadása ez év helyett 2022 második felére csúszik.
Bár a Mol is utal a szigorodó környezetvédelmi követelmények miatti átalakulási szükségletre, az elemzők az olajtársaság kapcsán leginkább e „történet” részleteit hiányolják.
A cég részvényárfolyama 0,05 százalékkal emelkedő BUX mellett tegnap 0,62 százalékkal csökkent.
