Becsmérelte az alkotmányos monarchiát és éltette a terrorizmust - ezzel az indoklással ítélte 9 hónapos letöltendő börtönbüntetésre a spanyol bíróság Pablo Haselt. A katalán rapper konkrét bűne az volt, hogy még a 2017 októberi katalán függetlenségi referendum kapcsán megnyilvánuló spanyol hatósági erőszakot valamint az akkori, Maria Rajoy néppárti miniszterelnök által vezetett jobboldali kormány menekültellenes politikáját bírálta egyik dalában, tüntetőverőknek és menekültgyilkosoknak nevezve a spanyol rendőröket.
A bírósági ítélet még 2018 őszen megszületett, de a zenész megtagadta, hogy önként bevonuljon a börtönbe. A végső határidő múlt pénteken járt le, kedden pedig több támogatójával együtt elbarikádozta magát a Lleidai Egyetem épületében. Közölte, onnan csak erőszakkal vihetik el, ami meg is történt, a rendőrség 24 óra alatt lebontotta a barikádokat, behatolt az épületbe, Haselt pedig bilincsben vitték el.
Elhurcolása azonnal lángra lobbantotta a barcelonai függetlenségpárti fiatalok harci kedvét, a tiltakozás szerda estére már komoly erőszakba csapott át – a tüntetők törtek-zúztak, égettek, a rendfenntartók gumibottal ütöttek, gumilövedékekkel, könnygázzal oszlatták a tömeget. A tiltakozás és szolidarizáló megmozdulások nem csak a katalán, hanem spanyol városokra is kiterjedtek, országszerte kedd este tartóztatták le a legtöbb, több mint 50 embert, majd legtöbbjüket szabadon is engedték.
A katalán tüntetők általános amnesztiát követelnek a „politikai foglyoknak”, állítják, szabadságjogaikért is demonstrálnak, a spanyolok a vélemény-, a szólás és az alkotói szabadság védelmében állnak ki, nem kötik össze a függetlenségi kérdéskörrel. Pablo Hasel ügye 2018 óta foglalkoztatja a spanyolországi közvéleményt, már elítélésekor 200 világhírű művész állt ki védelmében. Többek között a spanyol rendezőikon, Pedro Almodovar és a szintén Oscar-díjas, Javier Bardem spanyol színész is aláírta Hasel szabadonbocsátását követelő petíciót.
Nem ő az egyetlen zenész, aki a spanyol igazságszolgáltatás célkeresztjébe került. Ugyancsak 2018-ban egy másik rappert, a Valtònyct is 3,5 éves börtönbüntetésre ítélték, őt is fenyegetésért, a terrorizmus dicsőítéséért és a korona megsértéséért. A zenész Belgiumba menekült, a belga bíróság megtagadta kiadatását.
Hazel ügye komoly politikai vihart kavart és feszültséget szült a koalíciós kormányban is. A radikális baloldali Podemos elnöke, egyben Pedro Sanchez szocialista miniszterelnök helyettese, Pablo Iglesias ugyanis csütörtökön kegyelmi kérvényt nyújtott be a rapper ügyében. Az ellenzékbe szorult és meggyengült, a 2017-es katalán függetlenségi referendum idején kormányzó Néppárt jelenlegi elnöke, Pablo Casado, Iglesias azonnali leváltását követeli. Az ugyancsak a Sanchez-kormányt támogató EnComu legismertebb nem katalán polgármestere, a Valenciában újrázni tudó Joan Ribó viszont a rendőrség fellépését bírálta, aránytalannak nevezve az alkalmazott erőszakot.
A katalán függetlenségi referendumot követő bírósági ítéletek miatt rengeteg bírálta érte a spanyol igazságszolgáltatást, ezért Perdo Sanchez kormánya nemrég jelentette be, hogy rövidesen mérsékelhetik a szöveges önkifejezésben megnyilvánuló bűncselekmények büntetését kulturális és művészeti tevékenységet kifejtők körében.
Az általános amnesztia kérése sem véletlen, nyilván a politikai foglyoknak tekintett függetlenségpárti katalán politikai vezetők miatt került ismét terítékre. 2019 őszén ugyanis a Madrid tiltása dacára, alkotmányellenesen megrendezett katalán népszavazás után, a spanyol legfelsőbb bíróság összesen több mint 100 év letöltendő börtönbüntetést rótt ki a szakadár politikusokra. A 12 vádlott közül kilencen előzetes letartóztatásban vártak az ítéletre,, amely 2019 októberében született meg. Őket 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre ítélte a héttagú bíróság egyhangú döntéssel, zendülés vádjával. Oriol Junqueras, volt katalán elnökhelyettes kapta a legmagasabb, 13 éves büntetést, mert őt a zendülés mellett közpénz hűtlen kezelésének bűncselekményében is bűnösnek mondta ki a bírói testület. Emellett több vádlottat ítéltek pénzbüntetésre is, akiknek nem kellett börtönbe vonulniuk, ők egy év 8 hónapos felfüggesztettet kaptak, de „engedetlenség” bűncselekménye miatt tíz hónapon keresztül napi 200 eurót kellett fizetniük, vagyis összességében több mint 60 ezer eurót (20 millió forint). Az összes vádlottat eltiltották a közügyek gyakorlásától, börtönbüntetésükkel megegyező időre.
Carles Puigdemont volt katalán elnök és kormányának négy tagja külföldre menekült. A spanyol bíróság kérte kiadatásukat, de azt mind Németország, mind Belgium megtagadta. Puigdemont ellen Spanyolországban máig érvényes elfogatóparancs van érvényben, de a katalán vezető politikus, az Együtt Katalóniáért (JxCat) párt vezetője maradt, a vasárnapi választáson pedig a harmadik legnagyobb pártként végzett, alig 2 mandátumra lemaradva a győztes szocialistáktól. A Junts per Catalunya minden bizonnyal az új barcelonai kormány tagja is lesz, mert a függetlenségpárti erők összefogtak a győztes szocialisták ellenében, így ők alkothatnak kormányt.
A katalán közhangulatot tovább feszítette, hogy 2020 szeptemberében a spanyol legfelsőbb bíróság Quim Torra elnököt is másfél évre eltiltotta a közhivatal betöltésétől, amiért a 2019-es spanyol előrehozott parlamenti választások kampányában nem tett eleget a központi választási bizottság utasításának, és többszöri felszólítás ellenére sem távolíttatta el a középületekről az akkor még ítéletre váró katalán függetlenségpárti politikusokat támogató szimbólumokat a kampányidőszakban. Az ő leváltása miatt kellett előrehozott választást rendezni február 14-én.
