Mikor adott utoljára hálapénzt?
Soha nem adtam.
És szívességi korrupcióval sem élt még az egészségügyben?
Nem.
Ezt hogy csinálta? Hiszen a legtipikusabb betegút, hogy az ember megkérdezi az ismerőseit, tud-e ajánlani egy jó orvost és ahhoz kapcsolatot?
Lekopogom, a gyógyítási palettából eddig csak a szűrővizsgálatokat és pár egyszerű ellátást vettem igénybe.
De azért ismeri azokat a szituációkat, amelyek a hálapénz adásával-elfogadásával járnak?
Ha nincs is közvetlen tapasztalatom, az elmúlt két hónap a felkészülés jegyében telt. Az új főosztály január 1-jével állt fel, ötven fővel. Egyelőre tanuljuk a rendszert, az egészségügy szabályait, átdolgozzuk a munkamódszereinket, amelyeket eddig más területeken a közigazgatásban, a rendőrségnél alkalmaztunk. Vizsgáljuk az egészségügy korrupció-kitettségét, kockázatot elemzünk éppúgy mint minden más területen 2011 óta, mióta a védelmi szolgálat létezik.
Ez pontosan hogyan zajlik?
Egész egyszerűen megnézzük, hogy mik az egészségügyben a munkafolyamatok, és ezekben hol vannak azok a pontok, amelyek a korrupciókockázatot jelenthetik. Hol lehetnek olyan beépített mechanizmusok, amelyek az integritás szempontjából veszélyeztetettek. A sajtó az elmúlt két hétben csak az orvosokra fókuszált miközben számunkra a védett állományba tartozik mindenki, aki az egészségügyben szolgálati jogviszonyba dolgozik március elseje után, például a nővérek, kórházi gyógyszerészek, egészségügyi intézmények gazdasági alkalmazottjai.
Mi a helyzet a háziorvosokkal, az alapellátó fogorvosokkal, akik vállalkozóként végzik a munkájukat, miközben közfinanszírozást kapnak? Sőt az emelt szakorvosi bért nekik is kifizetik.
Ez a jogalkotó döntésétől függ, ők jelenleg nem tartoznak a védett körbe. De a hatályos törvények szerint nekik sem lehet a hálapénzt elfogadniuk, attól függetlenül, hogy az ő ellenőrzésükre nem készült külön eljárásrend.
Hogyan fogják március elseje után ezt a munkát végezni, amikor az 50 ember elindul a hálapénzt ellenőrizni?
A pontos munkamódszerek még formálódnak. Egy biztos, hogy olyan, a valóságban is előforduló szituációkra lehet számítani, amelyeknek az egyik résztvevője a mi munkatársunk, akit erre a feladatra speciálisan kiképeztünk, és akit mi úgy hívunk, hogy tárgyalótiszt. Tehát nem fedett nyomozó, nem beépített ügynök, nem tudom, hogy még milyen elnevezéseket olvastam. A másik résztvevője ennek a helyzetnek az egészségügyi vagy az egészségügyben dolgozó. Azt teszteljük, elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt vagy bármilyen más jogtalan előnyt. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez egy teszt. Nem lépre csalás, nem csőbehúzás, nem bevinni az ingoványba. Erre garancia, hogy a megbízhatósági vizsgálat szigorú ügyészi felügyelet alatt zajlik.
Meddig mehet el a tárgyalótiszt? Például megoperáltatja-e a szívét?
Azt nehezen tudom elképzelni, hogy a szívét megoperáltatná. Ennél a szervezetnél hivatásos rendőrök dolgoznak vagy rendvédelmi alkalmazottak, e munkának pedig feltétele a megfelelő egészségügyi alkalmasság. Az is felröppent a sajtóban, amin mosolyogtunk, hogy itt majd mindenféle beteg embereket vadászunk össze, és akkor különböző szimptómákat produkálva mennek majd orvoshoz, ki szülni akar, ki meg nem tudom mit orvosoltatna magán...
No és nem?
Nem.
Az esetek jó részében azért ez úgy szokott történni, hogy elvégzik a kezelést és utána kerül elő a boríték.
Kollégáim törekedni fognak olyan szituációk létrehozására, melyekben a boríték is szerepet játszhat.
Vagy azt mondja a szívsebész, hogy bár elfogytak a műtéti időpontok erre a terminusra, azért talán tudna megoldást, mire a páciens kapcsol, és megkérdezi, miként lehetne ezt megoldani?
A megbízhatósági vizsgálatok lehetséges szituációiról nem beszélhetek. Ezek nem nyilvános információk. Ha egy valós élethelyzetről van szó, akkor azt látni kell: a vesztegetés bűncselekmény a jogtalan előny kérésével vagy felajánlásával már megvalósul, és egyiket sem kell kimondani, mert ezeket ráutaló magatartással is el lehet követni. Persze minden ügy egyedi elbírálás alá esik, végső soron a bíróság mondja ki, hogy egy ilyen magatartás alkalmas-e a bűnösség kimondására.
Mi lesz a szívességi korrupcióval? Azzal, ha nem a pénz cserél gazdát, pusztán szívességet cserélnek az emberek szívességre? Vizsgálják majd ezeket is?
Minden olyan szituációt vizsgálunk, ami a Btk. 291-es paragrafusában benne van. Tehát azt, amikor előre vagy utólag jogtalan előnyt adnak, ajánlanak, elfogadnak, vagy kérnek. Ha egy megbízhatósági vizsgálat során az érintett elfogadja a felkínált előnyt, akkor feljelentjük az illetékes nyomozóhatóságnál. Ha pedig nem, akkor egy kis idő elteltével kap majd egy értesítést, hogy valaha, valamilyen szituációban részese volt egy ilyen tesztnek és minden rendben volt.
Ha az ügy feljelentéssel végződik, őrizetbe veszik az orvost?
Mi csak feljelentést teszünk, az a nyílt eljárást folytató nyomozó hatóság, vagy ügyészség döntése, hogy szükség van-e a gyanúsított őrizetbevételére. Azt, hogy a hálapénz elfogadásáért pontosan milyen büntetési tétel jár, a bíróság mondja majd meg. Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a hálapénz elfogadót. De mi abból indulunk ki, hogy az egészségügyben dolgozók túlnyomó többsége tisztességes, szabályszerűen, az etikai elvárásoknak megfelelően teszi a dolgát. És nyilván nekünk, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál az dolgunk, hogy azt a kisebbséget megtaláljuk, akik ezt nem így teszik. És ebben nemcsak az egészségügyben dolgozóknak, hanem mindenkinek, nekünk, állampolgároknak is van feladatunk.
Csakhogy mivel kevés az orvos, az elérhető szolgáltatás, a hálapénz a rendszer szervült részévé vált.
Valóban. Ezért célunk a szemlélet, a hagyomány megváltoztatása. A rendőrségnél sikerült visszaszorítani a korrupciót, ami azt bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen vállalkozás.
A két terület nem igazán összevethető. Az egyik helyzetben az életemről van szó, és azért fizetek, a másikban csak egy bírság a tét.
Kétségtelen, hogy más. Mégsem gondolom lehetetlenek a feladatot.
Mi lesz a betegekkel? Őket is figyelik majd?
A betegek nem tartoznak a vizsgálati körbe, de ha hálapénzt adnak, elkövetik a vesztegetés bűncselekményét, ugyanúgy büntetendők. Ellenük ugyanúgy egy büntetőeljárás indul, ha feljelentés érkezik a nyomozó hatósághoz. Ismétlem: mi nem nyomozó hatóság vagyunk, mi felderítünk, és ez csak a védett állománycsoportunkban lehetséges, tehát a rendvédelmi szerveknél, most már 2021. január 1-je óta szinte a teljes közigazgatásban, ami az egészségügyben dolgozókat is érinti.
A doktoroknak kötelességük lesz feljelenteni azokat a betegeket, akik hálapénzt próbálnak adni?
Nem, őket nem terheli feljelentési kötelezettség. Külön problémája ennek a bűncselekmény-típusnak és ez nehezíti is a felderítést, hogy minden érintett érdekelt abban, hogy ne tudódjon ki. De azért vannak erre is technikák.
Milyen speciális nyomozási technikát vethetnek be?
Konkrét technikát nem mondhatok. A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a felderítési munkájában, a bűnfelderítésben számos eszköze van, amit használhat. Köztük titkos eszközöket, olyanokat is, amelyek használata bírói engedélyhez kötött. Ilyen például a telefonbeszélgetések lehallgatása, vagy a képrögzítés. Az úgynevezett integritásteszt során ilyen eszközök nem használhatók, de kép- és hangfelvétel készül, viszont ez akkor és ott, abban az időben, abban az interakcióban a két személy közötti kommunikációt érinti. Ha nem volt visszaélés, akkor e felvételeket 15 napon belül meg kell semmisítenünk. Ellenkező esetben bizonyítékként szolgálnak. Egy embert évente legfeljebb három alkalommal lehet integritás-teszt alá vetni.
A tesztelt, a másik oldal nagyon ki van szolgáltatva, nem is tudja, hogy mire kell készülnie.
Miért kell erre készülni? Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, miért kellene azon aggódnia, hogy ez most egy integritásteszt vagy nem?
Például azért, mert a hálapénz büntethetőségéért cserébe nyújtott extra-juttatást csak az orvosok kapták, kapják meg. Az ápolónő nem fog több pénzt keresni.
Szakpolitikai dolgokban nem tudok és nem is akarok állást foglalni. Nekem is ajánlottak már fel pénzt. Meg sem fordult a fejemben, hogy elfogadjam. Azért nem, mert én valamikor valamire felesküdtem és rettentő büszke voltam arra, amikor felvettem azt a bizonyos jelvényt 20 évvel ezelőtt. Ezért kérdezem, hogy miért kell ettől félni. Ha egy orvosnak minden beteg egyforma, mert kötelessége segíteni, akkor miért lenne baj, ha ezt valaki dokumentálja?
