Több, mint ezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar cégek hitelállománya, miközben bő 5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2019-ben – amikor még híre sem volt a koronavírus-járványnak, és sokkal jobb állapotban volt a gazdaság - csak 839 milliárd forinttal nőtt a vállalati hitelállomány, vagyis a válság növelte a cégek eladósodottságát. Ez nem meglepő, hiszen a bevételek kiesése és a tartalékok kifogyása miatt a cégek a bankokhoz fordultak, de a hitelezés felpörgetése volt a kormányzati gazdaságpolitika egyik fő eszköze is. Ha jön a gyors felpattanás, akkor a vállalkozások többségének nem is okozhat gondot megnövekedett hiteleik törlesztése. Ám ahol lassabb lesz a kilábalás - mint például a turizmusban -, ott a hitelek átütemezésére vagy további kormányzati támogatásra lehet szükség. Márpedig éppen a lezárások által leginkább sújtott turizmus-vendéglátás ágazatban nőtt rekordszintre, 287 milliárd forintra az adósságállomány. Ez a második legnagyobb, azaz 32 százalékos - 70 milliárd forintos - növekedést jelentette az egyes ágazatok között. A válságot megelőző évben 22 milliárddal, vagyis csak 11 százalékkal nőtt e területen működő vállalkozások hitelállománya, vagyis a lezárások alatt jelentősen gyorsult a turizmus-vendéglátás eladósodottsága. A kormány felemásan viszonyult a szektorhoz: a cégek életben maradására nem, vagy csak néhány tízmilliárd forintot áldozott bértámogatások keretében - azt is hatalmas késésekkel fizeti -, miközben több száz milliárddal támogatta a szektor beruházásait. Utóbbit persze úgy, hogy a támogatás túlnyomó része a NER-vállalkozókhoz kerüljön.
Eközben a robbanásszerű keresletnövekedés révén a válság egyik nagy nyertese, az IT-szektor duplázott, hitelállománya 216 milliárd forintra emelkedett. Az ágazat növekvő bevételei ugyanakkor bőven alapot teremtenek a hitelek törlesztésre, vagyis ebben a szektorban az eladósodásnak a jövőben szinte csak pozitív hatásai lehetnek.
Éves szinten egyébként 12,8 százalékkal nőtt az összes vállalati hitelállomány, ami csak részben magyarázható az új hitelek felvételével. A moratórium szintén szerepet játszik benne, hiszen az MNB legutolsó, októberi adatai szerint az állomány 43 százalékát nem törlesztették. A harmadik ok pedig a devizahitelek forintárfolyam romlása miatti leértékelődése. A turizmusban kifejezetten magas is a devizahitelek részesedése, és a legnagyobb arányban épp a turizmusban tevékenykedő cégek vették igénybe a moratóriumot. Így annak júniusi lejárta után - állami segítség nélkül - akár komoly csődhullám vagy átrendeződés jöhet a szektorban.
A háztartások hitel- és egyéb tartozása tavaly év végére még nagyobb mértékben, csaknem 1200 milliárd forinttal nőtt. Ez főként a fogyasztási és egyéb hitelek miatti adósságok 730 milliárd forintos növekedésének köszönhető, de a lakáshitelek miatti tartozás is 409 milliárd forinttal nőtt. Ennek oka részben, hogy tavaly majdnem harmadával több babaváró hitelt vettek fel, és az ingatlanpiac megtorpanása ellenére lakáshitelekből is néhány százalékkal több fogyott. A személyi kölcsönök kihelyezése ugyan 40 százalékot zuhant, a meglévőket viszont a lakáshitelekhez képest jóval nagyobb arányban nem fizette a lakosság, így a moratórium miatt nem csökkentek a hiteltartozások. Októberben összességében a lakossági hitelállomány 57 százalékát nem törlesztették.
A kormány ősszel még azt tervezte, hogy az év végén lejáró általános moratóriumot csak egy szűkebb csoport számára teszi 2021-ben is elérhetővé, de Orbán Viktor miniszterelnök egyfajta karácsonyi ajándékként végül bejelentette: mindenki halaszthatja a fizetést még fél évig. Hogy ezzel a lehetőséggel pontosan hányan éltek, arról az MNB csak márciusra ígért adatokat, ám a bankok jelzései alapján az év elején nem volt nagy mozgás a moratóriumosok körében. Vagyis aki eddig nem törlesztett, az várhatóan ezután sem fog. Ez viszont továbbra is elfedi, mekkora is valójában a fizetésképtelenség az adósok körében.
A banki hitelportfóliók minősége viszont a moratóriumnak köszönhetően a válság ellenére sem változott érdemben tavaly. A bankok várakozásai szerint a moratórium kifutásával ugyanakkor – bár továbbra is egy számjegyű marad - emelkedhet a nem törlesztő ügyfelek aránya. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke ennek kapcsán többször is beszélt arról - még a részleges moratóriumhosszabbítási tervek idején -, hogy minden bank hajlandó lesz a fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleknek extra részleges fizetést, átütemezést kínálni a saját üzletpolitikája alapján.
