A keresztény nagyböjttel párhuzamosan február 17-én, idén 9. alkalommal egy energiatakarékosságot segítő karbonböjt is kezdetét veszi, amely az EnergiaKözösségek program második feladata. Az egymással versenyző háztartások elsősorban viselkedésváltozással csökkenthetik az energiafogyasztásukat és a karbonlábnyomukat – írta a ZIP magazin.
A kihíváshoz a versenytől függetlenül is lehet csatlakozni. A feladatok között szerepel a mérőórák rendszeres leolvasása, húsmentes napok beiktatása, de a résztvevők vállalhatják azt is, hogy a hét egy bizonyos napján autójuk helyett alternatív közlekedési módot választanak.
A kezdeményezést kiíró szervezet, a GreenDependent Intézet böjti naptárában sok ötlet és javaslat található, amelyből mindenki annyit vállalhat, amennyi a családja, háztartása mindennapjaiba belefér. Így a karbonböjt a kezdő és a haladó energiamegtakarítóknak és háztartászöldítőknek jelenthet kihívást. Minden héthez tartozik egy rövid ellenőrző lista, amely segít felderíteni, mit sikerült megtenni a hálóban, a fürdőszobában, a konyhában és a nappaliban a takarékosság és a zöldítés jegyében, azaz egyfajta zöld önvizsgálatra is lehetőséget ad.
Szerdán kezdődik a nagyböjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A keresztények ebben az időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. Ekkor és a nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy ne fogyasszanak húst.
