A katolikus egyházfő saját kezdeményezésére (latinul motu proprio) kiadott rendelkezés a vatikáni büntető törvénykönyvet a legmodernebb jogrendszerekhez igazította.
A pápai állam büntetőjogi kódexébe bekerült a büntetésnek a társadalmilag hasznos munkavégzéssel való kiváltása, valamint a jó magatartásból eredő büntetéscsökkentés, melyet évente negyvenöttől százhúsz napig terjedő időszakban határoztak meg. Eltörölték a vádlott távollétében, védelmi képviselet nélkül tárgyalt pereket, valamint egyszerűsítették a vád másodfokú képviseletét, amelyet eddig az elsőfokú ügyész nem tölthetett be.
Vatikán Állam 1929-es megalakuláskor lépett hatályba a büntető törvénykönyv, amely Vatikánváros állami rangját volt hivatott erősíteni. A joggyűjteményt az utóbbi majdnem száz évben gyakran módosították, korszerűsítették. Az első jelentős reformot 1969-ben végezték el, amikor a Vatikán eltörölte a halálbüntetést, amelyet addig az egyházfő meggyilkolásának esetére írtak elő.
Ferenc pápa 2013 óta eltörölte az eredeti vatikáni büntetőjogban szereplő kényszerlakhely-kijelölést, valamint az életfogytiglani börtönbüntetést.
A vatikáni büntető kódex alapján ítélték el 2012-ben bizalmas iratok kiszivárogtatásáért Paolo Gabriele egykori pápai komornyikot, akit azután XVI. Benedek pápa kegyelemben részesített.
A pápai állam bíróságán jelenleg több per folyik pénzügyi bűncselekmények miatt többek között a vatikáni bank volt vezetőivel szemben.
