A Takarék-csoportot irányító MTB Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Budapest Bank Zrt. összevonásával tavaly létrehozott Magyar Bankholding Zrt. mellett a paksi bővítés finanszírozásáról is tárgyalt a család képviselőivel Szijjártó Péter Párizsban a közelmúltban – erről beszélt lapunknak több egymástól független forrás is. Megjegyezték – és több jel is utal erre –, hogy a tárgyalásokon a Rothschild család esetleges nagyobb hazai szerepvállalása is szóba kerülhetett.
Mint emlékezetes, a külgazdasági és külügyminiszter nemrég maga posztolt képet a Facebook-on a Párizsban tartott szűk körű megbeszélésekről, de azt nem írta le, konkrétan mi volt a találkozó témája. A külügyminisztérium lapunk kérdésére csak azt közölte: „Szijjártó Péter az elmúlt időszakban kétszer volt Párizsban, mindkét alkalommal beruházásokról tárgyalt. A Rothschild-család tagjaival a Covid-járvány európai és magyar gazdasági hatásait értékelték, valamint beszéltek az új világgazdasági környezet beruházásokra gyakorolt hatásairól is”. Figyelemre méltó az is: bár Szijjártó Péter megbeszéléseiről mindig összeállítanak egy belső jelentést, amit a minisztérium vezetőinek és más kormányilletékeseknek is elküldenek, ezúttal információink szerint ilyen nem készült – vagy ha igen, akkor azt a szokásosnál jóval szűkebb kör ismerhette csak meg. Megkerestük a Rothschild&Co sajtóosztályát, de kérdéseinkre nem reagáltak.
A Rotschild&Co befektetési bank, amely a világ egyik legnagyobb pénzintézete, 40 országban rendelkezik leányvállalatokkal, Magyarországon nincs jelen. Ugyanakkor – és ez már régóta tudható – a Takarék-csoport, az MKB Bank és a Budapest Bank fúziójához tanácsokat adtak más külföldi cégekkel együtt.
Az, hogy forrásaink szerint Szijjártó tárgyalt a fúzióról, azért különös, mert a külügynek nincs érdekeltsége egyik bankban sem. Az államnak mintegy 30 százalék tulajdona van az óriásbankban, de az ezzel kapcsolatos ügyeket eddig Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter intézte. Mindez azt is jelezheti, hogy nem a bankösszevonás volt az egyetlen és legfontosabb témája a tárgyalásoknak. Ráadásul több forrásunk is úgy vélte, a tárgyalások utáni Szijjártó-poszt arra utal, hogy a puszta tanácsadásnál a jövőben aktívabb szerepet kaphat a magyar bankpiacon a Rothschild&Co. A Rothschild-ház két módon "működhet együtt" a jövőben szorosabban is a kormánnyal: beszáll a Magyar Bankholding Zrt.-be, vagy egy leányvállalatot alapít. Igaz, mindkét lépés ellentmondana a már említett stratégiai célnak, a magyar tulajdonhányad növelésének.
A külügyminiszter a Facebook-on úgy fogalmazott: „A Rothschild család története az 1700-as évekre nyúlik vissza, ők alkotják a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb bankárdinasztiáját, vállalatuk a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatást nyújtó társasága. Erőteljesen jelen vannak Közép-Európában, mi is szívesen működünk velük együtt.”
Érdekes mozzanat az is, hogy a legutóbbi megbeszélésre Szijjártót csak Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke kísérte el. Ez az állami társaság külföldi cégek magyarországi befektetései előtt egyengeti az utat. Egy, az úttal kapcsolatban információkkal rendelkező forrásunk azt mondta, hadiipari együttműködés is szóba került.
Több egymástól független forrásunk másik potenciális témaként említette a paksi bővítés finanszírozását. Az oroszokkal kötött hitelszerződés szerint ugyanis az első hét évben 4,5 százalék, a következő hét évben 4,8 százalék, az utolsó hét évben pedig 4,9 százalékos kamatot kell fizetni, ami magasabb, mint amennyiért eddig a nemzetközi pénzpiacokon forráshoz lehetett jutni. Emiatt a kormány eddig minden lehívott hitelrészletet azonnal - minimális pluszköltséggel – visszatörlesztett, mégpedig úgy, hogy közben a nemzetközi piacokon vett fel erre forrást. Csakhogy a koronavírus okozta gazdasági nehézségek miatt a jövőben várhatóan a szabad piaci források kamata is nőni fog, így ez a fajta „csiki-csuki” egyre nehezebben valósítható meg. Egy erre kötött hosszú távú finanszírozási szerződés viszont jól jönne a kormánynak a Rothschild bankkal, ráadásul a család közeli kapcsolatot ápol Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel Orbán Viktornak is egyre jobb a viszonya.
A Rothschildok ráadásul már segédkeztek a paksi beruházásban. 2016-ban a Rothschild-csoport készítette azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amely szerint a bővítés piaci alapon is nyereséges lesz – ez alapvetően fontos volt ahhoz, hogy az EU illetékes hatóságai engedélyezzék a magyar-orosz megállapodást. Csakhogy később más tanulmányok cáfolták a Rothschildok állításait. Szél Bernadett akkor szerette volna megtudni a kormánytól, mennyit fizettek a megvalósíthatósági tanulmányért, és, hogy mik a lobbiszerződés egyéb paraméterei, de erre a máig nem kapott választ.
Az ügyhöz érdekes adalék – és talán részben ez is magyarázat lehet a kormányzat hallgatására –, hogy a tárgylások hírére meglehetősen hevesen reagáltak jobbról. Valóságos kommentözön zúdult Szijjártó Péterre a miniszter FB-oldalán amiért a Rotschildokkal tárgyalt, volt, aki azért bírálta, mert szerinte ők a „háttérhatalom vezetői”.
