Több mint 11 ezer lakóingatlan cserélt gazdát idén januárban, ami azt jelenti, hogy az elmúlt öt év legerősebb évkezdését hozta el 2021 a lakáspiacnak – derül ki a Duna House elemzéséből. A felfutás nem váratlan, hiszen tavaly év vége felé a vásárlók és az eladók is már inkább kivártak az idei évtől igénybe vehető otthonteremtési támogatások miatt, és csak az idén ütötték nyélbe az üzleteket. A Duna House szerint az otthonteremtési támogatások hatása egész évben kitarthat, így az adásvételek száma 130-150 ezerre is felkúszhat év végéig. A koronavírus azonban meglehetősen átrendezte a piacot; egyre több elemzés hívja fel a figyelmet arra, hogy a pandémiás helyzet miatt mást és máshol keresnek a vevők, mint eddig.
Az egyik leglátványosabb változást a külföldi turisták eltűnése hozta, főként a főváros ingatlanpiacán. A ténylegesen lakhatási céllal vásárlókat a rövidtávú lakáskiadás lenullázódása végre levegőhöz juttatta, hiszen a befektetési célú vásárlások Budapesten jelentősen visszaestek. Míg egy éve a vásárlók majdnem fele ezt a célt jelölte meg, addig most már csupán 38 százalékuk. Az első lakásukat megszerzők aránya eközben 21-ről 31 százalékra ugrott. Vidéken ilyen trendforduló még nem látszik, sőt, az idén még kicsivel többen vettek befektetési céllal lakást, mint egy éve. A vezető ok vidéken továbbra is a nagyobb ingatlanba költözés, az első lakásvásárlók aránya viszont a tavalyi 30-ról 25 százalékra esett vissza.
Ebben a helyzetben Budapest belvárosában a lakásárak is lefelé indultak: az átlagos négyzetméterár az egy évvel ezelőtti 819 ezer forintról 812 ezer forintra csökkent, az alku mértéke pedig 3-ról 6 százalékra nőtt. Mindezt úgy, hogy az eredetileg megjelölt kínálati árat a potenciális vevőjelölt megjelenéséig már 7 százalékkal lejjebb vitték az eladók, és ebből engedtek további 6 százalékot. A Duna House elemzése szerint az egész fővárosban a vevői pozíció erejét mutatja, hogy a meghirdetett árhoz képest 10-13 százalékkal olcsóbban keltek el az ingatlanok. Az átlagos négyzetméterárak viszont nem az egész fővárosban mentek lejjebb: Budán ugyan 10 százalékkal esett a panelok ára, a pesti panelok és a budai használt téglalakások viszont 8-8 százalékkal drágábban keltek el. Ez Budán a paneleknél 562 ezer, a téglalakásoknál 895 ezer, Pesten pedig 512 ezer és 623 ezer forintos négyzetméterárat jelentett januárban. Az országos lakásárak eközben még mind keleten mind nyugaton emelkedést mutatnak majdnem az összes kategóriában: a panelok ára keleten 4, nyugaton 11 százalékkal drágult, a téglalakások nyugaton 19 százalékkal drágábban, keleten ugyanannyiért keltek el.
A lakóingatlanokat az egész országban nehezebb volt eladni: az átlagos értékesítési idő januárban már 106 napra, azaz mintegy 3,5 hónapra nőtt, míg tavaly ilyenkor még 2-2,5 hónap volt. Az országban így szinte kivétel nélkül nőtt az átlagos értékesítési idő: a tavalyi 2-2,5 hónap után januárban már legalább 106 napot kellett várni az eladásra. A legszembetűnőbb változás e téren is Budapest belvárosában történt, ahol a tavalyi 123 napról 196 napra nőtt az értékesítési idő. Talán ennek is tudható be, hogy a befektetők egyelőre nem nagyon igyekeznek megszabadulni ingatlanjaiktól, sőt Budapesten 10 százalékról 6 százalékra csökkent a korábbi befektetéseiket értékesítők aránya.
Eközben a családi házak iránti évek óta növekvő keresletet felerősítette a járvány: ma már minden második vevőjelölt kertes házat keres, pedig 2016-ban még csak minden harmadik szeretett volna ilyesmit vásárolni – ez már az ingatlan.com elemzéséből derül ki. Jóval hamarabb el is kelnek a kertes házak: Budapesten tavaly még 140 nap kellett az értékesítéshez, a januárban eladott családi házak viszont már 109 nap alatt találtak új gazdára. A használt tégla lakások eladási ideje eközben a korábbi évekre jellemző 60-90 napos átlaggal szemben 111 napra nőtt. Vagyis a fővárosban a házak most hamarabb elkelnek, mint a téglalakások, erre pedig még nem volt példa a budapesti piacon – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A leggyorsabban ugyanakkor továbbra is a legolcsóbbnak számító panellakásokat lehet eladni Budapesten, erre átlagosan 89 napra van szükség.
Balogh László szerint az eladó házak növekvő népszerűsége egyrészt annak köszönhető, hogy 2019 második felétől folyamatosan csökken a befektetők aránya a vevők körében, ők pedig legnagyobb arányban társasházi lakásokat vásárolnak. A kijárási korlátozások és a home-office miatt eközben a lakosság egyre inkább a saját kerttel rendelkező és nagyobb alapterületű ingatlanokat keresi. Vidéken ugyanakkor még mindig fordított a helyzet: a fővároson kívüli, idén értékesített családi házaknál átlagosan 151 napot kellett várni a vevőkre, a lakások esetében pedig viszont csak 111 napra volt ehhez szükség. A fővároson kívüli lakáspiacon a sorházakat lehet a leggyorsabban, 63-80 nap alatt eladni.
