„Sikeresen túlvagyok az első oltáson. Reggel 10-kor a rendelő elől vett fel a busz, 11 kor már be is oltottak ”, mesélte boldogan édesapám pénteken délután. Modernat kapott, 28 nap múlva lesz a következő oltás, ugyanott, ugyanígy. Az oltóközpont kisbusza kimegy a településre, összeszedi az aznapra programozott időseket, vagy akik más okból nem tudnak önállóan eljutni a 15 km-re lévő oltóközpontba, majd haza is szállítja őket.
A regisztráció is bonyodalommentesen zajlott. Január közepén jelezte a háziorvosának, hogy szeretné, ha megkapná a koronavírus elleni védőoltást. Ennyiből állt a regisztráció. Néhány nap múlva már közölték, melyik oltóközpontba, mikorra, hány órára programozták és megkérdezték, kér-e szállítást. Kért, kapott. (Regisztrálni lehet – on-line, a háziorvosnál, de egy erre létrehozott zöld számon telefonon, vagy postai úton is.)
Ezek után nem nehéz kitalálni - édesapám nem Magyarországon él. De nem is valamely északi jóléti államban, hanem Romániában. Nyilván nagyon sokat izgultam a járvány kezdete óta, a lezárt országhatárok, megnehezített utazás és kapcsolattartás miatt, de azt, hogy ott épp milyen a járványhelyzet, azt mindig pontosabban tudhattam, mint azt, ami idehaza történik. Merthogy arrafelé nem véletlenül szivárognak ki az adatok, az oltási sem terv sem hétpecsétes kormányzati titok. A román koronavírus tájékoztató oldalon igen részletes a nyilvános adatsor. A napi fertőzési- és halálozási szám és annak területi lebontása mellett közlik mind a fertőzöttek, mind az elhunytak korosztályos és nemek szerinti lebontását is, a napi tesztek számát, még azt is, hogy ebből mennyi a gyorsteszt és mennyi a PCR-teszt. Így sajnos az is látszik, hogy bizony a vírus nemcsak beteg, idős emberek életét oltotta ki.
A koronavírus elleni védőoltás december 27-i kezdete óta pedig a napi oltásszámot is közzéadják, ugyanakkor azt is, hogy a vakcináció során hány és milyen típusú mellékhatást észleltek, melyik oltóanyag nyomán. Az oltási kampányt koordináló országos bizottság kezdettől működteti a mellékhatások platformját. A román gyógyszerügynökség felé jelenteni lehet on-line, írásban vagy telefonon, ha a beoltott személynél az oltóközpontból való távozás után utólag jelentkezik bármilyen mellékhatás. Hétvégéig összesen 2354 mellékhatást észleltek, legtöbbjük általános, mint az oltás helyének bepirosodása, fájdalma stb.
Nyilván, gondok és anomáliák vannak. Az on-line regisztráció sokszor akadozik, kolozsváriak kapnak időpontot a több, mint 20 km-re fekvő Tordára vagy Aranyosgyéresre, marosvásárhelyiek a 15 km-re lévő Nyárádszeredába és fordítva, holott minden bizonnyal jobb szervezéssel az utazás is kivédhető lenne. És az is visszás, hogy míg az újságírók maholnap már a második oltást kapják, mert ugyanabba a kategóriába sorolták be őket, mint a kritikus infrastruktúra és a közönségszolgálatos hivatalok alkalmazottait, addig a súlyos krónikus betegséggel élő, 65 év alattiak közül egyelőre kevesen kerültek sorra, az eredetileg ugyancsak második etapba sorolt tanárok vakcinációja pedig csúszik. Kiderült az is, hogy többen soron kívül jutottak oltáshoz, ami igazolja – akárcsak a kórháztüzek-, hogy a romániai egészségügyi rendszeren belüli korrupciót a rettegett DNA – a Korrupcióellenes Ügyészség – sem tudta felszámolni. Ám, bár esetenként lokális visszaélésekkel, ismerősök előnyhöz juttatásával, vakcinahiánnyal küszködve, de a kezdettől nyilvános oltási terv szerint halad a folyamat. És valóban halad, szombatig 840812 személy kapta meg a védőoltást. Ebből csak 23087-en Modernával, a többiek Pfizerrel, mivel a Modernát csak február 4-től alkalmazzák.
De nemcsak az oltással kapcsolatos információk nyilvánosak. Hétfőtől nyitnak az iskolák, már ahol a járványügyi helyzet megengedi, a tanügyminisztérium pedig településekre lebontva tette közzé, hogy milyen oktatási rendben. Romániában ugyanis nem egységes országos szabályok vannak hatályban, hanem különböző – vörös, sárga, zöld forgatókönyvek. Amely településen 14 napon át 3 ezrelék alá esik a fertőzési mutató, korlátozással ugyan, de újraindul az élet – nyitnak a vendéglők, kávézók, szállodák, színházak, mozik, sehol sem kell tovább várni a nyitáshoz azért, mert az ország másik végében nem javult a helyzet.
Románia: az iskolanyitás menetrendje
zöld zóna – 2881 település- a fertőzési mutató 1,5 ezrelék alatt - személyes jelenléttel zajlik a tanítás az óvodában és az iskola minden osztályában
sárga zóna – 903 település - a fertőzési mutató meghaladja az 1,5-t, de 3 ezrelék alatt marad –az óvodások, az elemi osztályosok és a végzősök (8. és 12. osztályok) térhetnek vissza az osztályterembe, a többiek on-line folytatják.
piros zóna – 149 település - a fertőzési mutató meghaladja a 3 ezreléket - csak az óvodákban és az elemi osztályokban zajlik személyes jelenléttel az oktatás.
Indokolt esetben, helyileg el lehet térni a piros, sárga és zöld forgatókönyvektől. Ilyen indokolt eset például, ha az adott iskolában egyszerre több tanár megfertőződik.
Oltáshelyzet február 8
Románia - 891.348 -lakosság 19,45 millió
Szlovákia -179995 – lakosság 5,464 millió
Szerbia 555000 – lakosság 6,982 millió
Magyarország -286379- lakosság 9,77 millió
Dicsőség kérdőjelekkel
Lakosságarányosan Európában – Nagy-Britannia után – Szerbia a második, a régióban pedig az első az oltások tekintetében. Szerbiában viszont a kínai vakcinával kezdték el a tömeges oltást, nemrég kapták meg az orosz Szputnyikot, majd hét végén az első Pfizer adagot. A vakcina választható, az oltási terv nyilvános, és nem a kormány, hanem a Batut Országos Közegészségügyi Intézet dolgozta ki és tette közzé azt. Aleksander Vucic köztársasági elnök rezsimjének minden demokrácia deficitje ellenére valós eredményeket tud felmutatni a járványkezelésben. Szerbiában például a kórházi ágyak hiányát nem úgy oldották meg, hogy hazaküldték a betegeket, hanem a pandémia 11 hónapja alatt két teljesen új kórházat építettek.
