„A vakcina gyógyszerminőségi tekintetben a gyártói specifikációnak megfelelt, immunbiológiai szempontból pedig embereken alkalmazható. Így a szakhatósági döntés értelmében a Pfizer/BioNTech, a Moderna, és az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája után újabb oltóanyag kapta meg az engedélyt a magyarországi használatra” – írta.
A tárca vezetőjének posztján kívül azonban erről továbbra sincs semmilyen nyilvánosan elérhető dokumentum. Pedig jogszabály írja elő, hogy a gyógyszer hatósági engedélyét, a készítmény alkalmazási előiratát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján közzé kell tenni.
Az alkalmazási előiratból derül ki, hogy hogyan kell az adott szert alkalmazni, milyen mellékhatásokra lehet számítani. Az engedély gyors kiadását Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a pénteki kormányinfón már jelezte, mondván: a napokban megkezdődhet az oltás a Szputnyik V vakcinával, mert hamarosan lejár az a két hét, ami alatt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megvizsgálja azt. A bejelentés önmagában érdekes volt, hiszen az OGYÉI január 20-án az orosz vakcinára csak feltétekkel adta ki a behozatali engedélyt, miután addig még nem készültek el alapvető vizsgálatok. Akkor még az OGYÉI saját szakemberei is úgy becsülték, hogy az előírt tételes ellenőrzés legalább négy-öt hétig is eltarthat. Ezzel szemben beszélt Gulyás Gergely a két hétről.
A Magyar Orvosi Kamara is kérte a gyógyszerhatóságtól, hogy tegye közzé a kínai és az orosz vakcina alkalmazási előíratát, mert e dokumentum hiányában „nem tudja tiszta lelkiismerettel ajánlani a kollégáinak a készítmények alkalmazását”, ugyanis az alapozza meg az orvos jogi és etikai biztonságát. Erre a kérésükre Gulyás Gergely a pénteki kormányinfón azzal reagált: „Remélem, az orvosok felelősségteljesebb magatartás tanúsítanak, mint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ebben az ügyben”. S azt ajánlotta a kamarának: „Ha már keleti irányban nem tájékozódik a MOK, legalább nyugat felé tegye meg,” mert szerinte például a Szputnyik V vakcináról a legnagyobb szakmai elismeréssel szólnak például a német sajtóban is. Arról azonban nem beszélt, hogy szerinte ezek az újsághírek mennyiben helyettesítik azt a hivatalos egészségügyi dokumentumot, alkalmazási előíratot, ami a szakmai szabályok szerint a gyógyszerbeadásnak feltétele.
A vakcinákkal kapcsolatos hétvégi kommunikációs zavar itt még nem ért véget. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken este az Andrej Babis cseh miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az Euronews tudósítása szerint azt mondta: „Magyarországon az oltás önkéntes és ingyenes. Tehát amikor valaki elmegy az oltópontra – akik regisztráltak, azokat oltjuk be – ott közlik vele, hogy milyen vakcinát tudnak neki adni. És ha nem kell, akkor nem fogadja el, hanem elmegy a sor végére, és ha van olyan vakcina, amilyet szeretne, majd ismét értesíteni fogjuk.” A mondat értelmét később firtató ATV-nek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) viszont azt válaszolta: „Az értesítéskor arról is tájékoztatást kapnak, hogy a számukra kijelölt oltóponton milyen oltóanyag áll rendelkezésre.” Az Emmi szerint „aki nem fogadja el a számára biztosított időpontban elérhető vakcinát, az országba érkező vakcinaszállítmányok függvényében később újra kap majd értesítést”.
Mindezt vasárnap Müller Cecília országos tiszti főorvos azzal egészítette ki, hogy az orvosoknak is lesz beleszólásuk abba, hogy kit, milyen vakcinával oltanak. Mint mondta: kizárólag orvosi javallatra előfordulhat, hogy az orvos előnyben részesíti valamelyik oltóanyagot a másikkal szemben. A tiszti főorvos tájékoztatóján elhangzott azt is, hogy eddig 286 379 embert oltottak be az első adag vakcinával, több mint 105 ezren a másodikban is részesültek. Emlékeztetett arra, hogy a három oltási kampányból kettő már lezárult: az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális intézmények lakóinak, dolgozóinak oltása megtörtént.
Szombaton az alapellátó fogorvosok is jó hírt kaptak: eszerint több mint 26 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány a vállalkozói formában működő praxisok számára. A döntés szerint a fogorvosi körzetek finanszírozása így 2021-ben 60 százalékkal, 68,7 milliárd forintra nő. Az összeget célzott bértámogatásként kapják meg a praxisok. A pénz elosztásánál itt is ugyanazok az elvek érvényesülnek, mint a háziorvosoknál. Az emelt szintű praxisközösséget vállalók 100 százalékos, az alapformát választók 80 százalékos többletforráshoz jutnak. Ha nem vesznek részt praxisközösségben, akkor pedig 30 százalékos lesz náluk a növekedést.
Lapunknak Nagy Ákos fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke azt mondta : örülnek a többletnek, de a fogászati alapellátás finanszírozásának rendezéséhez még legalább további 14-15 milliárd forintra lenne szükség. Ha a béreik rendezetté is válnak, az egészségbiztosító továbbra is ugyanazt a 300 forintot téríti a foghúzásért, ami az anyagköltség alatt van. Megjegyezte: a háziorvosi és a fogorvosi rendszer között eddig nagy volt a finanszírozási olló, és ez most tovább nyílik. Szerinte – miután az emelésről szóló jogszabály sem jelent még meg, azt sem tudják, hogy miként csatlakozhatna egy fogorvosi körzet egy praxisközösségekhez. Eddig erről semmilyen szakmai anyagot, koncepciót nem láttak.
