Véget ért a kormány gazdaságvédelmi akcióterve, ami egyébként rendkívül sikeres volt – jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szokásos éves gazdasági évadnyitóján csütörtökön – amit most először online fórumon tartottak meg. Mint kiderült, a gazdaságvédelmi akcióterv már decemberben véget ért – és bár eddig ezt senki nem vette észre, 2021 január elsején a kormány elindította a „gazdaság-újraindítási akciótervet”. Ez utóbbinak három szakasza lesz, és idén októberben zárul majd – mondta a miniszterelnök.
Az első szakaszba sorolta a miniszterelnök azon intézkedéseket, amelyeket már bejelentettek: a 54. heti nyugdíj bevezetést, a hatmilliós lakásfelújítási hitelt a családosoknak – a három millió támogatással -, sőt a 2022. januárjában életbe lépő 25 év alattiaknak adandó személyi jövedelemadó-mentességet is ide sorolta miniszterelnök. Orbán szerint azért van szükség erre az adókedvezményre – négy hónappal a választások előtt –, mert a kormány ezzel akarja lehetővé tenni a magyar fiataloknak, hogy 25 éves korukra belépjenek a felnőttkorba és saját lábukra álljanak. Egyetlen új intézkedés várható még az első szakaszban, amiről szerdán döntött a kormány: 10 millió forintos, nulla százalékos, tízéves hitelt kaphatnak a magyar mikrovállalkozások a leállások utáni újrainduláshoz, ám ezen túl semmilyen plusz bejelentéssel nem szolgált a miniszterelnök, annak ellenére, hogy a vendéglátóiparban komoly válság alakult ki a lezárások miatt.
Az újraindítási akcióterv második szakasza áprilisban kezdődik, ám ezt megelőzően a kormány egy újabb – online – nemzeti konzultációt tart a nyitásról február közepén. Az, hogy mi ennek a konzultációnak a veleje nem derült ki világosan a miniszterelnök szavaiból – bár ennek nincs különösebb jelentősége, hisz a kormány eddig is inkább a politikai tábor mozgósítására, a közbeszéd tematizálására használta a konzultációt.
Áprilistól megkezdődik az uniós Helyreállítási Alap (NextGenerationEU) elköltése, bár arról a miniszterelnök mélyen hallgatott, hogy a kormányzati költekezést most Brüsszel állja. Ahogy fogalmazott a középpontban a felsőoktatás fejlesztése áll majd, ennek érdekében 1500-2000 milliárdot nyomnak a alapítványosított egyetemekre, miközben a kuratóriumokat kormányközeli emberekkel ültetik tele. Azon egyetemek, amelyek át akarnak alakulni, eddig az időponti megtehetik, ezt követően pedig a kormányfő a pénzek korábbinál hatékonyabb pénzfelhasználását reméli a felsőoktatásban. Ezzel az egy intézkedéssel kis is merül a akcióterv második szakasza.
A harmadik ütem júliusban kezdődik és véletlenül pont azon célokat támogatja, amire Brüsszel pénzt ad az uniós Helyreállítási Alapból. A kormány a körforgásos gazdaság, a zöldenergia fejlesztésére koncentrál. Ezen uniós célok elérésében a magyar kormány lesz Brüsszel legnagyobb szövetségese – mondta Orbán. Más kérdésekben ugyanakkor a legnagyobb ellenlábas marad a magyar miniszterelnök, aki ide sorolta a migrációról és családfelfogásról folytatott vitájukat.
A kormány ezen felül tervez egy 8-10 évre szóló agrárstratégia fejlesztési programmal is, ám ezt sem fejtette ki bővebben a miniszterelnök. Ennek része az a tízéves beteljesületlen orbáni célkitűzés, hogy hazai élelmiszer-kereskedelem legalább fele magyar cégek kezébe kerüljön. A miniszterelnök ugyan szóba hozta, de láthatóan tanácstalan ebben a kérdésben, így úgy tűnik, hogy a boltok „nacionalizálást” el is engedi. Ehelyett a miniszterelnök most új célpontokat jelölt meg, ahol a hazai tőke részesedést 50 százalék fölé kell emelni: ide sorolta az informatikai és kommunikációs cégeket, az építőanyagipart, valamint a vasúti járműgyártás.
A miniszterelnök zárszavában meghökkentő marxizáló ideológiai eszmefutásban fejtette ki, hogy szerinte a magyar gazdaság sikere „magyar munkások” a magyar vállalakozók és a magyar gazdaságpolititusok minőségén múlik. Orbán szerint amilyen a magyar munkások öntudata, olyan az ország tartása. Ha dolgozó emberek „testtartása egyenes”, az ország is egyenes, ezért van nemzeti kormányunk, nem pedig „internacionalista, sorosista, globalista kormányunk” – mondta a miniszterelnök. A magyar vállalkozóknak – Orbán szerint – akkor jó a minősége, ha kezdeményezőek, ütésállóak és „magyarok”. Orbán szerint akkor „magyar” egy vállalkozó, hogy ha jól megy neki, akkor áldoznak hazájukra és szűkebb lakóközösségükre.
A magyar gazdaságpolitikusok Orbán szerint nemzetközi szinten is elismertek, ide sorolta Varga Mihály pénzügyminiszter, és Palkovics László innovációs tárcavezető alkotta tandemet, illetve pár szóban méltatta a évadnyitótól távol maradt Matolcsy György jegybankelnököt.
