Nem lesz feszültségmentes a német-francia biztonsági és védelmi tanács pénteki ülése. Párizs és Berlin között ugyanis egyre nagyobb vita alakul ki az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyében. Franciaország feketén-fehéren felszólította Berlint arra, mondja fel az oroszokkal kötött megállapodást. Biztosra vehető, hogy Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron francia elnök digitális formában tartandó tárgyalásain központi szerepet játszik majd ez a téma. Annál is inkább, mert a kérdésről a napokban szót ejtett Jean Yves Le Drian, aki szintén jelen lesz a virtuális találkozón. A francia külügyminiszter az Európai Unió és Oroszország jövőbeni kapcsolatairól is tárgyalt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel. Egyetértettek abban: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető letartóztatása után új helyzet állt elő. Párizs eddig – egyebek mellett Lengyelországgal szemben – tartózkodott az Északi Áramlat 2 nyílt bírálatától. A vezeték mögött álló, jórészt állami tulajdonban lévő Gazprom Vlagyimir Putyin rezsimjének egyik fontos tartóoszlopa, ami még kellemetlenebbé teszi az ügyet.
Abban, hogy Párizs már nem rejti véka alá a véleményét az orosz gázvezetékről, komoly szerepe van az új amerikai vezetésnek. Mert bár Donald Trump adminisztrációja szankciókkal is megfenyegette Berlint az Északi Áramlat 2 befejezése, illetve üzembe helyezése esetén, a francia adminisztráció aligha állt volna szívesen az Európában példátlanul népszerűtlen Trump mellé régi szövetségesével szemben.
Nemrégiben azonban Joe Biden amerikai elnök is úgy fogalmazott, hogy ez rossz megállapodás az Európai Unió szempontjából. Ráadásul Franciaország igazságérzetét eddig is bántotta az egész projekt. 2015 augusztusában ugyanis, 18 hónapig tartó hezitálás után, Francois Hollande akkori francia elnök felmondta a Mistral helikopterhordozók Oroszországnak való szállításáról szóló szerződést. A franciák ezért korábbi vállalásukkal szemben mégsem szállítottak Moszkvának két hordozót, az addig átutalt 1,1 milliárd eurós vételárat pedig visszafizették. A megállapodás még 2011-ben született a két ország között, de a Krím annexiója, valamint Moszkvának az ukrán válságban tanúsított szerepvállalása miatt nagy nemzetközi nyomás nehezedett Párizsra, mondja fel a szerződést, hiszen ebben a helyzetben nem éppen az EU érdekeit szolgálná, ha az orosz hadipotenciált erősítené. Franciaország meg is hozta a nehéz döntést, ami igen fájdalmasan érintette az akkori francia köztársasági elnököt.
Most azonban hasonló helyzetben találja magát Angela Merkel. A kancellárra már ősszel is nyomást gyakoroltak egyes német politikusok a gázvezeték kapcsán, amikor a berlini Charité kórházban gyógykezelték a novicsokkal megmérgezett Navalnijt. Először Heiko Maas külügyminiszter követelt ellenlépéseket Moszkvával szemben. Merkel akkor nem is zárta ki a lehetőségét annak, hogy Berlin elrendeli a gázvezeték építésének befagyasztását. Hamar kiderült azonban, hogy a kérdést illetően nagyon megosztott a nagykoalíció mindkét pártja, a CDU/CSU és az SPD is. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemokraták társelnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket nem zárta ki ugyan, de nem támogatta a gázvezeték építésének leállítását. Mint a Spiegelnek elmondta, ez olyan, mint egy híd, amiből
már csak az utolsó kő hiányzik.
Többen már akkor figyelmeztettek arra: az Északi Áramlat 2 befagyasztása mind pénzügyi, mind jogi szempontból nehézkes lenne. A gázvezetékből ugyanis – két nyomvonalon - már 2460 kilométernyi szakasz készült el. A működéshez már minden érintett ország megadta a szükséges engedélyeket. Szakértők pedig figyelmeztetnek arra, egy építési stoppal a német kormány épp a Bundestag által elfogadott törvényt sértene meg. Másrészt ebben az esetben Németországnak súlyos kártérítést kellene fizetnie. A beruházás költségei elérik a 10 milliárd eurót, amit felerészt az orosz gázóriás, a Gazprom finanszíroz, a fennmaradó összeget pedig egy sor nyugati cég. Ezeket a legkevésbé sem érdekli, hogy Navalnij sorsa milyen erkölcsi kérdéseket vet fel, s mindenáron ragaszkodnának a kártérítéshez.
A német kereszténydemokraták elnökválasztása sem úgy alakult, ahogy a gázvezeték befagyasztását követelők remélték: azt az Armin Laschetet választották meg a CDU elnökének, aki mindig nagyon visszafogott, ha Oroszország bírálatáról van szó, ráadásul kifejezetten ellenezte is az Északi Áramlat 2 projektjének befagyasztását.
Az Európai Unió már a Krím Oroszország általi elfoglalása után szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, a büntetőintézkedéseket aztán tavaly októberben, Navalnij megmérgezése miatt terjesztették ki. Bár kizárt, hogy az EU bármiféle lépést tegyen Németország beleegyezése nélkül Oroszországgal szemben, de mind több fővárosban követelhetik Berlintől a gázvezeték építésének befagyasztását. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter rámutatott, nem elegendőek az érvényben lévő Moszkva elleni szankciók.
Az Északi Áramlat 2-vel szembeni egyelőre óvatos francia diplomáciai offenzívát aligha koronázza siker.
Párizs felhívását feltűnően hűvösen fogadta Berlin. A német külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy múlt hétfőn, az uniós külügyminiszterek ülésén a diplomácia vezetője, Heiko Maas nyitottnak mutatkozott a „személyeket érintő” uniós szankciók kiterjesztésére, de – amint megjegyezte – az Északi Áramlat 2 gazdasági projekt, amelyet „nem közvetlenül a német szövetségi kormány irányít és más európai országok vállalatai is érintettek benne”. A berlini kormányszóvivő azt közölte, a kormány álláspontja nem változott, de készek "új szankciók" meghozatalára. A szociáldemokrata Olaf Scholz német szövetségi pénzügyminiszter a napokban szintén úgy foglalt állást: megépítik a vezetéket. Kínos volt a szociáldemokratáknak, amikor kiderült: Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke olyan környezetvédelmi alapítványban vállalt vezető szerepet, amelyet épp az Északi Áramlat 2 finanszíroz. Természetesen a berlini politikusok is tudják, hogy Putyin nem demokrata, de az orosz tőke számukra így is csábító.
Változás nem is várható a német irányvonalban, legfeljebb csak akkor, ha a szeptemberi német parlamenti választás után a Zöldek bekerülnek az új kormányba, amire jó esély is van. A környezetvédők ugyanis hevesen követelik a gázvezeték megépítésének felfüggesztését. Persze látott már olyat a világ, hogy egy párt mást mondott ellenzékben és mást a kormányban.
