Franciaországban sokak szerint az elnökök már beiktatásuk után azt figyelik, hogyan alakul a népszerűségük és újraválasztják-e őket. Emmanuel Macron sincs ezzel másként, akinek a politikáját az utóbbi fél évben jobboldali fordulat jellemezte. Annyira azért nem vált a „törvény és rend” elnökévé, mint egykor Nicolas Sarkozy, de több törvényjavaslat a jobboldalnak tett gesztusként értékelhető. Ezek közé tartozik az a nemzetbiztonsági törvény is, amelynek egyik cikkelye a rendőröket védi, s amely ellen továbbra is tüntetnek hétvégenként.
24. cikkelye szerint, aki munkáját végző rendőrről készült fotót terjeszt azzal a szándékkal, hogy megsértse identitását, azt akár egy éves börtönnel sújthatják. Bár a passzust enyhítették, az emberek felháborodása nem változott. Szintén a jobboldalnak tett gesztusként értékelik az iszlám szeparatizmus elleni törvényt, amelyet a középiskolai tanár, Samuel Paty tavaly októberi brutális meggyilkolása után jelentett be a francia elnök. Azért ölte meg egy iszlám fundamentalista csecsen fiatalember, mert egyik óráján bemutatott két, korábban a Charlie Hebdóban megjelent Mohamed-karikatúrát. Macron akkori beszédében rámutatott, az iszlamisták párhuzamos rendszert építenek a társadalomban, nem tartják tiszteletben a francia értékeket.
Közben azonban ezen a törvényen is finomítottak, így a hétfőn kezdődött parlamenti vitán már ez a változat került a honatyák elé. Gérald Darmanin belügyminiszter drámai beszédben ecsetelte, hogy a szeparatizmus milyen súlyos károkat okoz a társadalomnak. Több kormánypárti képviselő a javaslatot Emmanuel Macron elnöksége egyik legfontosabb dokumentumának nevezte. Francois de Rugy, az alsóház jogi bizottságának elnöke ugyanakkor kijelentette, „a törvénytől nem lehet csodát várni a köztársaság alapértékeinek erősítése terén”. A jogszabálycsomag 70 cikkelyére 15 napos vita vár, ez idő alatt 2650 módosító javaslatot kellene megtárgyalni.
Macron elnök valóban nincs könnyű helyzetben, mert az elmúlt évek véres merényletei igazolják, mekkora veszélyt jelentenek az iszlám radikálisok, s milyen döcögősen zajlik a muszlimok társadalomba való integrációja. Ám a törvény megalkotásának folyamata is azt jelzi, nagyon kényes kérdésről van szó. A javaslat eredetileg az iszlám szeparatizmust célozta, de tiltakozások hatására az iszlám szót kivették a tervezetből.
Bár így is nyilvánvaló, melyik vallást célozza a tervezet, Macron számára igen kellemetlen hír, hogy a történelmi egyházak is tiltakoznak ellene. A katolikus, protestáns, illetve zsidó egyházi vezetők figyelmeztettek arra, mekkora károkat idézhet elő a jogszabály. Például az a passzus, hogy a mecseteket megfigyelés alá vonatják és pénzmozgásaikat is ellenőrizhetik.
Eric de Moulins Beaufort, reimsi püspök, a Francia Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a törvény valódi célja az, hogy az egyházakat szigorúbb állami ellenőrzés alá vonják. A jogi bizottságnak írt nyílt levelében úgy vélte, a jogszabály nagy visszalépés a vallásszabadság terén. Különösen veszélyesnek ítélte meg, hogy az állam beavatkozhat a templomok költségvetésébe. Nyugtalanítónak nevezte, hogy a prefektusok elrendelhetik az egyházi intézmények bezárását, amit a még hatályos törvény szerint ezt egy hosszasabb jogi procedúra előzi meg. Beaufort püspök figyelmeztetett arra, a javaslat támadás az 1905-ös, az állam és az egyház szétválasztását garantáló törvénnyel szemben.
Hasonlóképpen foglalt állást a protestáns föderáció elnöke, Francois Clavairoly, aki szerint a törvény nem éri el a célját, Ahelyett ugyanis, hogy jogi keretrendszert biztosítson az iszlám vallás számára, ugyanúgy célozza minden vallási közösséget. Mint mondta, egyházát különösen súlyosan érinti a tervezet, mert az országban a bejegyzett vallási közösségek kétharmada protestáns gyökerű. Haim Korsia főrabbi üdvözölte ugyan a kormány törekvéseit, de rámutatott, akadnak olyan egyházak, amelyek példaértékű tevékenységet fejtenek ki, őket nem lenne szabad hasonló elbánásban részesíteni.
Macron tehát nehéz helyzetbe került. Gondjait tovább gyarapítja a Harris ügynökség felmérése, amely szerint ha most rendeznék az elnökválasztás második fordulóját, Marine Le Pen, a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés elnöke már csak négy százalékkal maradna le mögötte. Úgy tűnik, az elnöki „jobbra át” megbosszulhatja magát.
