Szokatlanul hosszú, politikai támadásokkal és csúsztatásokkal teletűzdelt válasszal igyekezett Szabó Tímea írásbeli kérdésére védeni a közművekért és klímaügyekért felelős államtitkárok felmentését, illetve államtitkárságaik összevonását múlt heti válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. A Párbeszéd társelnöke azt tudakolta, igazak-e az – egyébként lapunkhoz is eljutó – szóbeszédek, miszerint menesztésük mögött az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével járó vita áll és maga Orbán Viktor döntött. Szabó Tímea felveti, hogy az intézkedéssel újabb sebet kaphat a magyarországi klímavédelem, ami még hátrébb kerülhet a kabinet fontossági listáján.
Schanda Tamás válaszát megszokott fordulataikkal kezdi, miszerint a klímaváltozással szemben nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet és kell fellépni, a baloldal viszont szerinte semmit sem tesz „teremtett világunk” megóvására. Úgy véli, ebben merül ki a „Soros által finanszírozott Gyurcsány-lista politikai közösségeinek hozzáállása”. Meglátása szerint a klímavészhelyzet kihirdetésén túl Karácsony Gergely főpolgármester sem tett sokat. Schanda Tamás szerint a kerékpársávok felelőtlen kijelölése súlyosan károsítja a főváros levegőjét, veszélyeztetve az ott élők és dolgozók egészségét. Szándékosan félreértelmezve idézi a – szintén párbeszédes – főpolgármestert, aki szerint a klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettesi posztjáról tavaly lemondó Dorosz Dávid „pozíció és tisztség helyett a munkát” választotta.
Felhánytorgatja, hogy a baloldal nem vett részt az általa kezdeményezett éghajlatváltozási vitanapon, előtte viszont „széttrollkodták az ülést”. (Schanda Tamás bizonyára a 2018 decemberi eseményeket élte meg ilyképp, elfeledve, hogy a két évvel ezelőtti, hasonló vitanapról már a kormánypártok maradtak távol.)
Az államtitkár „intézkedéseik” gyanánt felsorolja a kormány különböző kapcsolódó stratégiáit és terveit. Eszerint például elfogadták a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia „alapelveit”. Arra azonban nem tér ki, hogy tavaly év végére a teljes anyag elkészítését ígérték.
Schanda Tamás emlékeztetett: a magyar parlament az EU-ban az elsők között foglalta törvénybe, hogy az ország 2050-re nem bocsát több üvegházgázt a levegőbe, mint amennyit megköt. A szabályt, illetve egy kapcsolódó határozatot ugyanakkor, bár a baloldal nyújtotta be, végül nem fogadta el. (A fura fordulatra egyébként azért került sor, mert a kormánypártok bizottsági szakban a kezdeményezők legfontosabb pontjait egyszerűen lecserélték a sajátjaikra, amivel az anyag a beterjesztők számára vállalhatatlanná vált.)
Az uniós éghajlatvédelmi célokat a kormány elsősorban az atom- és megújuló energiára építve, jelentős fejlesztések révén tervezi elérni. (Brüsszel ennek kapcsán az atomerőmű-építéseket éppenséggel nem támogatja, bár nem is tiltja. Az Orbán-kabinet a megújuló energiaforrások közül érdemben csak a napelemeket támogatja. A tűzifa besorolása kérdéses, a szélerőműépítést pedig lényegében tiltják.) A kormány célja az energiahatékonyság növelése és a fogyasztás csökkentése – teszi hozzá. (Szakértők e tárgyban hiányolják az érdemi lépéseket.) Úgyszintén cél az „energiafüggetlenség”. (Igaz, ennek jelentését mindeddig annak ellenére nem pontosították, hogy az ország nagyarányú behozatalra szorul.) Schanda Tamás szerint biztosítják „az európai szinten egyik legalacsonyabb rezsiszintet” is. (Az EU-n kívüli európai államoknál jellemzően magasabb rezsinket számos szakmai bírálat éri).
Az államtitkár mindezek tükrében úgy látja, sokat tesznek az éghajlatvédelemért. Arra, hogy akkor miért kellett távoznia a témáért felelős két államtitkárnak és egységeiket miért vonták össze, Schanda Tamás nem válaszolt.
