ellenzék;populizmus;

- Elindult az ellenzéki ideológiakeresés

Az ellenzéknek új politikai felfogással kell felállnia a populista Orbán-rendszerrel szemben a 2022-es választáson, valamint a későbbi kormányalakítás során is – ez az új megközelítés pedig a „popularizmus” lehetne – mondta Karácsony Gergely az ezalenyeg.hu-nak adott decemberi interjúban. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint azonban ezzel a felvetéssel számos probléma akad: az ellenzék például több éves lemaradásban van a politikai trendekhez képest, ráadásul Karácsony felvetése nem biztos, hogy hatásos lenne a választók körében.

A főpolgármester összegzése szerint a popularista politika az emberi méltóságra összpontosít, amelyet nem rendel alá pénzügyi szempontoknak, és védelmezi a munkát, mint a társadalmi élet legfontosabb dimenzióját. Emellett ez a felfogás mindenki számára lehetőséget biztosítana arra, hogy saját képességét fejlessze. A szegénységet a szolidaritás, az önkormányzatiság erősítésével kezeli, valamint a háborús retorika helyett az együttműködésben, a partnerségben hisz.

– Már az is zavart okozhat, hogy a negatív kicsengésű populizmus és a mást jelentő popularizmus kifejezés nagyon hasonló. Ráadásul túl sok mindent kíván egy bonyolult fogalom alá rendelni – mondta a Népszavának Nagy Attila Tibor politológus.

– A főpolgármester ötlete azt mutatja, hogy a hazai ellenzék és annak szellemi holdudvara nem követte a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban zajló új mozgalmakat, és nem sokkal a választások előtt akarnak új kereteket meghatározni – fogalmazott Ágh Attila politológus. Megjegyezte, néhány ellenzéki műhely kivételével másfél évtizede nem folyik olyan átfogó, minőségi politikai reform, amely képes a modern kihívásokra választ adni.

Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a kifejezés nem alkalmas arra, hogy egy szóval világosan leírhatóvá tegyen egy politikai rendszert. Nagy Attila Tibor hangsúlyozta, hogy míg a Fidesz 1998-ban a „polgári Magyarországgal” képes volt egy életérzést is közvetíteni, ilyenre egyelőre nincs példa az ellenzéki oldalon. – Karácsony szándékát érteni vélem, de még mindig politikai közhelyek pufogtatása zajlik. Egy választónak semmi újat nem mond, hogy az „emberi méltóságra összpontosít” az ellenzék, ezt ezerszer hallották már – véli Ágh Attila. A politológus szerint az is kevés, ha azt állítja az ellenzék, hogy valamit jobban csinál majd a jelenlegi kormánynál, mert a választóknak egy komplett rendszerrel van problémájuk, erre kellene választ találniuk a pártoknak.

Popularizmus olasz gyökerekkel– Giulio Andreotti egykori olasz miniszterelnök azt mondta idős korában, hogy „1919-ben született Sturzo Néppártja, a fasizmus és én. A három közül csak én maradtam.“ – idézte lapunknak a popularizmus történetéről Andreides Gábor, történész, italianista. Don Luigi Sturzo és a többi alapító Néppártját (Partito Popolare Italiano) az igény hívta életre, hogy az olasz katolikusok térjenek vissza a politikai közéletbe, de világosan megkülönböztették a politikát a vallástól. Viták után ugyan, de a Néppárt támogatta Mussolini első koalíciós kormányát, majd 1926-ban – egy igazán heves belpolitikai időszakot követően – mint a közrendet veszélyeztető politikai formációt feloszlatták – mondta Andreides. A későbbi Kereszténydemokrata Párt (Democrazia Cristiana, 1943–1994) már a ma ismert „néppárti” politikát folytatva nagy szerepet játszott az Európai Unió alapjainak 1951-es letételében.

A magyar történelemben a köztársaságok nem voltak túl sikeresek – vezette fel Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója azt a hétvégén rendezett online konferenciát, amelynek társszervezője az MSZP és a Párbeszéd által létrehozott Szociális Demokráciáért Intézet volt. A főigazgató szerint nem tudjuk, hogy az, amiben ma élünk, köztársaság-e vagy sem. Az alkotmány, amely ezt a rendszert megalapozza, meglehetősen ambivalens ezzel kapcsolatban – jegyezte meg.