Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy a kormány az idei adósságlejáratokra előre vett fel hitelt. A költségvetési adósság teszi ki a az államadósság 95-98 százalékát, a fennmaradó pár százaléknyi részt az önkormányzati hitelek adják.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból az derül ki, hogy a 7002,4 milliárd forintos adósságnövekedés java része – 4880 milliárd – forintkötvény-kibocsátások eredménye. A nettó devizakötvény kibocsátás további 1650 milliárd forinttal növelte költségvetés tartozásait, ebből 895 milliárd forintot fordítottak idén lejáró devizaadósság előfinanszírozásra. A forint gyengülése nyomán a devizaadósság felértékelődése 574 milliárd forinttal növelte az adósságállományt. Az év elején egy euró még 330,5 forint volt, az év végén pedig már 365,13 – így jött ki a 574 milliárd forintos árfolyamveszteség.
Az államadósság teljes alakulásról majd csak márciusban közöl előzetes adatokat a KSH, illetve a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium (PM) előrejelzése szerint az államadósság GDP arányos mértéke az előző évi 65,4 százalékról, a GDP 81,2 százalékára emelkedett – ami 25 éves csúcs. A PM már azzal számol, hogy idén kis mértékben csökken az adósság, ők a tavalyi 81,2 százalék után 2021-re 80,8 százalékot jósolnak, annak ellenére, hogy az idén is vaskos, 3341 milliárd forintos hiánnyal számolnak, ami a GDP 6,5 százaléka. Nem minden elemző osztja a kormány optimizmusát, vannak olyan előrejelzések, amelyek idénre még az államadósság-mutató emelkedésével számolnak. A megnövekedett államadósság emeli a kamatkiadásokat is, az ÁKK máris spórolásba kezdett: a Portfolio.hu írta meg, hogy az öt éves Prémium Magyar Állampapír infláció feletti hozama a tavalyi évi 1,4 százalékról 1,25 százalékra csökken.
