Komoly gondok vannak az ágazati bértámogatás kifizetésével – vált világossá immár a kormány által közölt adatokból is. A november közepén indult program lényege az volna, hogy a korlátozások miatt nehéz helyzetbe került ágazatok – vendéglátás, idegenforgalom, szabadidős tevékenységek – dolgozóinak bérét felerészben átvállalja az állam, a járulékokat pedig nem kell befizetni. Az innovációs tárca csütörtöki összesítése szerint már 14 ezer munkaadó nyújtott be igénylést több mint 100 ezer munkavállalója után, összesen több mint 25 milliárd forint értékben. Ebből azonban eddig mindössze 7 milliárd forintot utaltak ki – közölte a Kormányinfón Gulyás Gergely kancellária miniszter, aki eközben 27 milliárdos igényről beszélt.
A támogatás csak azoknak jár(na), akik nem bocsátották el dolgozóikat, a béreket pedig teljes egészében kifizették. Ez alapján az érintett vállalkozások november óta legalább 43 milliárd forintot fizettek ki csupán a bérekre úgy, hogy a korlátozások miatt alig volt bevételük, állami segítséget pedig nem kaptak. Megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), november óta hány vállalkozás hány dolgozója után ítélték meg és folyósították az ágazati bértámogatást. A tárca azonban szokás szerint nem reagált kérdéseinkre. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete ugyanakkor már múlt héten jelezte: tagjaik 90 százaléka még a novemberi bértámogatást sem kapta meg.
Az éttermek ugyan tudnak némi bevételre szert tenni az ételek házhozszállításából, a kocsmák számára azonban ez nem igazán járható út, de a mozik, a fitnesztermek vagy a színházak, cirkuszok is nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy nagykanizsai presszó tulajdonosa be is jelentette: február 1-jén helyben fogyasztásra is kinyit, példáját pedig többen is követnék.
Ezeket a hatályos rendelkezéseket megszegő vállalkozásokat a hatóságok legalább 6 hónapra be fogják záratni. Azok az emberek pedig, akik ilyen helyekre mennek, szabálysértési bírsággal számolhatnak – ígérte a Kormányinfón Gulyás Gergely. Kijelentette: az akciót polgári engedetlenségnek titulálni teljes félreértés, hiszen az valami magasabb erkölcsi cél, nem pedig anyagi haszonszerzés érdekében történik .
Emlékezetes: a múlt héten a nagy erőkkel kivonuló rendőrség félmillió forintra büntette és két hónapra bezáratta a budapesti Madách téren található Központ nevű helyet. Pedig ott csupán elvitelre szolgáltak ki, ami nem tilos. Igaz, a nyitás örömére a környéken rengeteg fiatal gyűlt össze.
Feltehetőleg a kormány is érzékeli, milyen forró már e téren a helyzet. Gulyás Gergely ugyanis nemcsak szigort, hanem gyorsabb segítséget is ígért a vállalkozásoknak. Jelezte: a közigazgatási hivatalok felgyorsítják majd a bértámogatások kifizetését. Arra is ígéretet tett, ha lazítás lesz, akkor a vendéglátóhelyeket fogják elsőként kinyitni. Az ágazati bértámogatás meghosszabbítását ugyanakkor nem jelentette be a korlátozások március 1-ig történő meghosszabbításával egyetemben. Az ITM csütörtöki közleménye külön kiemeli: a programba már csak február 8-ig lehet bekapcsolódni, és csütörtök délután ugyanez volt olvasható a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján közzétett hirdetményben is.
Eközben a KSH friss adataiból az is kiderül, hogy decemberben ismét megugrott a munkanélküliség. Novemberről decemberre ugyan 4 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma, ám eközben a munkanélkülieké is 10 ezerrel több lett. A foglalkoztatottak száma így kerek 4,5 millióra, a munkanélkülieké 200 ezerre bővült. Az adatok értelmezéséhez nem árt tudni, hogy a KSH már azt is foglalkoztatottnak tekinti, aki a felmérés során azt mondja: az adott héten legalább egy órát pénzért dolgozott. A legalább öt fős vállalkozások alkalmazottainak száma viszont csak 3 millió körül van – igaz, ez a létszám a nyári mintegy 100 ezres visszaesés után ősz óta folyamatosan kapaszkodik vissza.
A munkanélküliségi adatok viszont hullámzóan alakultak a tavalyi év során, lekövetve az aktuális járványügyi korlátozásokat. Áprilistól júniusig folyamatosan emelkedett a munkanélküliek száma, még azzal együtt is, hogy a KSH módszertani okokra hivatkozva számos állását elvesztő embert nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolt. Munkanélkülinek azt tekinti ugyanis a KSH, aki az adott héten nem dolgozott, de aktívan keresett munkát. A járvány miatti korlátozások alatt ugyanakkor ez nehezebb, így a sokan a munkanélküliek helyett az inaktívak táborát gyarapították a statisztikában.
A nyári lazítással azután ismét kevesebb lett a munkanélküli. Szeptembereben, a határzár miatt külföldi munkájukat otthagyni kényszerülők miatt ismét jelentősen megugrott a munkát keresők száma, októberben és novemberben viszont csökkent. Decemberre pedig már újfent éreztették hatásukat a korlátozások: feltehetőleg a szállodák, vendéglők, fitnesztermek bezárása miatt nőtt ismét 4,3 százalékra a munkanélküliségi ráta.
A KSH-adat ugyanakkor még mindig 90 ezer fővel kevesebbet mutat az NFSZ-nél nyilvántartott 290 ezer álláskeresőhöz képest. A regisztrált, tehát a munkaügyi hivatalokba ténylegesen bejelentkezett álláskeresők csaknem fele, több, mint 140 ezer ember ráadásul gyakorlatilag a semmiből él, hiszen decemberben nem kapott semmilyen pénzbeli ellátást.
