A brit kormányfőnek manapság ritkán sikerül jó pontot szerezni a közvéleménynél, különösen azon a héten, amikor a szigetországban a koronavírus halálos áldozatainak száma meghaladta a mérföldkőnek számító százezret, világossá vált, hogy március 8-a a legkorábbi időpont az iskolák újranyitására és az országot csak a legszükségesebb esetben szabad elhagyni.
Valószínűleg az sem aratott osztatlan sikert a brit társadalomban, hogy az Anglia és Skócia között is tilos az átjárás közepette Boris Johnson mégis északra utazott csütörtökön, hogy - Michael Gove, a kabinetiroda vezetője szerint - "áttekintse az oltási program végrehajtását és köszönetet mondjon a frontvonalon szolgálatot teljesítőknek", azaz a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) dolgozóinak.
Nicola Sturgeon szerdán Johnson útját a korlátozó intézkedések felrúgásának minősítette, hozzátéve, őt személyesen "nem hozza lázba" az elengedhetetlen fontosságúnak mondott látogatás. A skót miniszterelnök szerint az otthonmaradási politika szellemében az "olyan embereknek", mint neki és a brit kormányfőnek munkába kell mennie, és ezt mindenki tudomásul is veszi, de azért nem lenne szükséges "keresztül-kasul beutazni az Egyesült Királyságot". A kormány részéről Gove elutasította Sturgeon aggályait, a kabinetiroda vezetője a Sky News reggeli adásában azt modndta: "amikor a kormányfő az Egyesült Királyság többi részét keresi fel, a helyi politikusok nemhogy nem kritizálják, hanem nagyon is örülnek annak, hogy ő és más miniszterek a lelküket kitéve igyekeznek kapcsolatba kerülni az események szereplőivel".
A magát "láttatni és megközelíthetőnek mutatni" szándékozó Boris Johnson valójában az brit unió egységének megőrzése érdekében tette ki magát a "vizet prédikál, bort iszik" vádjának. Ahogy ezt a villámlátogatás során nem győzte eléggé hangsúlyozni, a négy tartomány közötti együttműködés jelentősége soha nem volt annyira egyértelmű, mint a járvány kezdete óta. A kormány 8,6 milliárd fonttal járult hozzá a skóciai közszolgáltatások életben tartásához, egyben több mint 930 ezer munkahely megvédéséhez. Természetesen Skócia is haszonélvezője az oxfordi laboratóriumokból kiinduló brit oltási programnak. A fegyveres erők segítségével 80 immunizációs központ épül ki. Az angol vendég Glasgowban, egy a Queen Elizabeth University Hospital területén elhelyezkedő, Covid-tesztek kiértékelését végző laboratóriumban kezdte a vizitet, majd a legnagyobb skót város Castlemilk kerületében egy oltóközpont kialakításában részt vevő katonai egységet keresett fel. Délután a Glasgow és Edinburgh között elhelyezkedő új városban, Livingston-ban nézett meg magának egy oltóanyaggyárat.
A kormány fokozódó aggodalommal követi a skóciai, sőt az észak-írországi felméréseket a májusban esedékes tartományi választások előtt. Ami az edinburgh-i parlamentet illeti, az első számú brit közvélemény-kutatási szakember, Sir John Curtice szerint a Skót Nemzeti Párt további hét mandátummal 70-re emeli majd holyroodi mandátumainak számát, így biztos többséggel alakíthat ismét kormányt. A lakosság 53 százaléka lenne kész visszalépni az Európai Unióba. Ez nagyjából megfelel a függetlenséget támogatók arányának és közel áll ahhoz a 56 százalékos rátához is, mely teljes mértékben skótnak, vagy inkább skótnak, mint britnek tartja magát. A brit unió helyzetéről szóló legfrissebb The Sunday Times elemzés alapján a skótok többsége úgy látja, a koronavírus-válság menedzselésével kapcsolatos döntéseket helyben kellene meghozni. A szám, amely a leginkább megérteti a skót vezető averzióját a kormányfő tartományjárásával kapcsolatban az a 22 százalék lehet, mely szerint Johnson sikeresen kezeli a krízist, 61 százalék viszont jobbnak tartja Sturgeon módszereit.
