Közös közleményt adott ki a múlt héten a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), amelyben a két szervezet leszögezte: ha elindul az európai Szuperliga, akkor ezt a sorozatot sem a FIFA, sem az UEFA nem ismeri el. A tervezett új liga mérkőzésein szereplők nem vehetnek részt semmilyen válogatott eseményen, soha többet nem játszhatnak világ- vagy Európa-bajnokságon.
A saját különálló liga ötlete 2015-ben merült fel először, három évvel később hét európai élklub – FC Arsenal, FC Barcelona, Bayern München, Juventus, Manchester United, AC Milan, Real Madrid – képviselői titkos megbeszélést is tartottak erről az elképzelésről. A tanácskozásról a labdarúgás visszaéléseit feltáró Football Leaks nevű szervezettől értesült a Der Spiegel című német hetilap. Az elképzelés az volt, hogy 16 vagy 18 európai élcsapattal külön bajnokságot hoznak létre, ezek a klubok nem vesznek részt hazájuk bajnokságaiban, csak a Szuperligában szerepelnek, ahol a pénzdíjakkal három-négyszer annyi bevételhez juthatnak a klubok, mint ami a Bajnokok Ligájában megkereshető. A Szuperligából nem lehetett volna kiesni, a mezőny összetétele amerikai mintára a részvételi jogok adásvételével változott volna.
Hosszabb ideje nem lehetett hallani erről a sorozatról, amelynek indulását a 2021/2022-es szezonra tervezték, a FIFA és UEFA közleményéből viszont arra lehet következtetni, hogy a háttérben esetleg mégis zajlanak az előkészületek.
„Engem is meglepett a megjelent közlemény – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász. - Nem tudom elképzelni, hogy elinduljon ez a Szuperliga. Kizártnak tartom, hogy a csapatok kiszálljanak a nemzeti bajnokságokból, ezt nem fogadnák el a szurkolók sem. A futballban nagyon fontosak a hagyományok, nem lehet mindent felrúgni. A legújabb változat szerint a bajnokságokat nem is hagynák el a legjobb csapatok, hanem inkább a Bajnokok Ligája helyett szerepelnének ebben a sorozatban. Ezt is elképzelhetetlennek tartom, az UEFA folyamatosan alakítja úgy a lebonyolítást, hogy kedvezzen a nagycsapatoknak. A korábbi UEFA-elnök, Michel Platini szeretett volna több helyet biztosítani a kicsiknek is a főtáblán, azonban napjainkban egyre hátrébb szorulnak a szerényebb költségvetéssel rendelkező klubok. A legerősebb bajnokságokból most már az első négy helyezett selejtezők nélkül szerepelhet a főtáblán a BL-ben, A harmadik kupasorozatot is azért hozták létre, hogy inkább ott játsszanak a kiscsapatok.”
Az amerikaifutball-ligában az NFL kizárólag üzleti alapon működik, a profi teniszezők is saját szervezetet hoztak létre, hatalmas pénzdíjakkal.
„Ez a labdarúgásban nem fordulhat elő, az NFL az Egyesült Államokban eleve üzleti vállalkozásként indult, hogy mást ne említsek, nincs válogatott, a franchise-jogokat adják-veszik a klubok, nincsenek olyan erős kötődések, mint a labdarúgásban, a tenisz egyéni sportág, a játékosok a saját érdekeikért álltak ki, nem kellett másra tekintettel lenniük, csak saját magukra – sorolta a különbségeket a szakember. - A felsorolt példáknál annyi történt, hogy egy karót kihúztak a földből és arrébb tettek, de a labdarúgás ebben az összehasonlításban egy hatalmas fa, amelynek a gyökerei szerteágaznak a föld mélyén, ezt nem lehet egy mozdulattal kivenni. Az előfordulhat, hogy a Bajnokok Ligájában a jövőben még több kedvezményt kapnak a tehetősebb klubok, de a nemzeti bajnokságokat egyetlen csapat sem hagyja el.”
A koronavírus-járvány következtében több olyan esemény történt, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk volna, például egy évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy egy évvel el kell halasztani a tokiói nyári olimpiát. Ehhez képest jelenleg ott tartunk, hogy az idei rendezés is kérdéses.
„Ez így van, innen nézve a labdarúgó Szuperliga elindulásának is nőtt az esélye, azt mondom, ötször nagyobb a valószínűsége, mint tavaly volt – reagált a sportközgazdász. - 0,1 százalékról megváltozott 0,5 százalékra, de ez továbbra is azt jelenti, hogy nincs realitása az új sorozatnak, fenyegetőzésnek, nyomásgyakorlásnak használják csupán.”
