Az elmúlt közel egy év jelentősen befolyásolta az irodalmi események, fesztiválok alakulását: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált az utolsó pillanatban kellett lemondani, és ahogy a könyvbemutatók, beszélgetések, úgy az Ünnepi Könyvhét és részben a Margó Irodalmi Fesztivál is az online térbe költözött. A helyzet a kiadókat is érintette, digitális jelenlétük átalakítására késztette őket. Kérdés, mennyiben lehet más 2021, és hogyan lehet tervezni egy tervezhetetlen időszakban.
Gál Katalin, a Könyvfesztivált és a Könyvhetet is szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke elmondta, az idei események megtartása a hagyományos formában mondhatni létszükség, mivel 2020 nagyon nehéz volt. – Bár néhány tényező segített kismértékben kompenzálni a nem túl reményteljes helyzetet. A kiadók és kereskedők online forgalmának harminc-negyven százalékos növekedése, a könyvbemutatók, beszélgetések, író-olvasó „találkozók” kitelepülése a digitális térbe fenntartotta a kapcsolatot a könyv és olvasója között – részletezte. Kiemelte egyúttal, úgy érzékeli, az olvasók és kiadók is telítődtek kissé a távkapcsolattal, s talán az oltás ütemezése is felgyorsul, ezért az Elnökség úgy döntött, hogy június 10-13-a között a Vörösmarty térre szervezve hozzáfognak a 92. Ünnepi Könyvhét előkészítéséhez. – A Könyvfesztivál megtartása áprilisban azonban irreális – hangsúlyozta. – A nemzetközi könyvvásárok igazgatóival egyeztetünk és szinte valamennyien megpróbálnak „átcuccolni” a második félévre. Mi is ezzel próbálkozunk, október vége, november eleje az új céldátum. A díszvendég ország Lengyelország lesz, és bírjuk (a tavaly is meghívott) Szvetlana Alekszijevics (a belarusz események miatt németországi emigrációba kényszerített irodalmi Nobel-díjas író - a szerk.) ígéretét, hogy eljön, így a díszvendég és a Budapest Nagydíj várományosa is ő lesz.
A járványhelyzet alakulása és a bizonytalanság a könyvkiadók terveit is befolyásolja, ezért őket is kérdeztük a lehetőségekről. Sárközy Bence, a Libri Kiadói csoport vezetője elmondta, nyár előtt nem számolnak azzal, hogy az offline térben találkozhatnak szerzőik az olvasóikkal. De ahogy a MKKE, úgy ők is bíznak abban, hogy az Ünnepi Könyvhét nem marad el, vagy hogy a nyári Margón személyesen vehetnek részt. S azt remélik, az őszre tervezett programok is megvalósulhatnak. A kérdésre, mennyiben befolyásolja a megjelenéseket a járvány, illetve a rendezvények dátumai, elmondta, nem zártak rossz évet 2020-ban, de ez annak is köszönhető, hogy szűkebb listával jelentkeztek a szokásosnál, s most is így készülnek. – De ha kevesebb is az új cím, a Libri Kiadói Csoport (Libri, Helikon, Jelenkor, Kolibri és Park Könyvkiadó) 350–400 új könyvet jelentet meg idén is. Emiatt a kiadványaink időzítése sokkal összetettebb, mintsem, hogy eseményekhez csoportosíthatnánk őket. Ha lesznek rendezvények, igyekszünk részt venni, ha mégsem, arra is van tervünk. Minden eshetőségre fel vagyunk készülve – részletezte.
Megkerestük Valuska Lászlót, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár fesztiváligazgatóját is, aki kiemelte, folyamatosan informálódnak a járványhelyzetről, ugyanakkor idén is azt a célt tűzték ki, hogy megrendezik az eseményeket, mert a tavaly nyári online és az őszi hibrid verzió is sikeres volt. – Több forgatókönyvvel készülünk, a fellépők és a nézők biztonságát, egészségét tartjuk szem előtt. A nehézséget a kiszámíthatatlanság okozza, bízunk abban, hogy tervezhető lesz a fesztiválszezon. Tavaly már megtapasztaltuk, hogy lehet folyamatosan alkalmazkodva fesztivált szervezni – hangsúlyozta. Szokásosan június és október közepén rendezik a programokat, s mivel 2011-ben indult el a fesztivál, szeretnék az évfordulót méltóképpen megünnepelni. A külföldi szerzőkre vonatkozóan elmondta, tavaly őszre is leszervezték a fellépőket, s végül online látták vendégül Sofi Oksanent, Jonas Jonassont vagy Billy Collinst. – Idén is hasonlóan járunk el: meghívjuk az írókat, és bízunk benne, hogy lesz lehetőségük Budapestre utazni. Kiemelte, a járványhelyzet sok mindent befolyásol, de ősszel is azt látták, ha megfelelően felkészülnek, a nézők is szívesen jönnek. – Fontos komolyan venni a járványt, de az is közös érdekünk, hogy megtanuljunk együtt élni a helyzettel.
Az Athenaeum Kiadó elmondta, szeptember óta csak online könyvbemutatóik voltak, és mivel a dedikálási lehetőségek is elmaradtak, azt szintén más formában igyekeztek pótolni: néhány szerző dedikált kötetei megrendelhetők a Magvető Caféból. – Idén is online folytatjuk: bemutatjuk James Powell kötetét, Paulo Coelho új könyvét, és online lesz vendégünk Krekó Péter. Március közepén díszkiadással ünnepeljük, hogy húsz éve jelent meg az Apák könyve, így Vámos Miklóssal is tervezünk bemutatót – nyilatkozták. A kiadó arról számolt be, címszámban és példányszámban sem szeretnének csökkenteni, és ha nem is lesznek közönségrendezvények, online beszélgetéseket, streamelt bemutatókat, virtuális író-olvasó találkozókat továbbra is szerveznek. Mint mondták, az első félévre nem terveznek külföldi szerző személyes jelenlétével, talán az őszi hónapokban nyílik lehetőség a hagyományos rendezvények megtartására. – Több külföldi szerzőnk könyvét időzítjük ősz elejére, és kétféle variációban tervezzük a bemutatót, az élet majd eldönti, hogy az offline vagy az online változatot valósítjuk meg.
Gaborják Ádám, az Európa Könyvkiadó szerkesztője kiemelte, leginkább alkalmazkodnak. Már több tapasztalatuk van az online programokkal, nagy sikere volt például Mucsi Zoltán –Bérczes László online dedikálásának, s újra készülnek a moobius.hu felületén zajló interaktív könyvfesztiválukra is, de offline programot leghamarabb a Könyvhétre terveznek. Hangsúlyozta, a kultúra, főként az irodalom támasz a nehéz időkben, ezért tavaly is arra törekedtek, hogy mindent megjelentessenek, most is ez a cél. Elárulta, több e-könyvet adnak ki, igazodva az igényekhez, jön például a megújult Salinger-sorozatuk, és az e-könyvek is. Az örökös tavaly engedélyezte először világszerte az e-jogokat, így most ebben a formátumban is megjelenhetnek. A rendezvények jelentős szerepet játszanak ugyanakkor a megjelenések időzítésében, erősítette meg. – Vannak az ún. fesztiválkönyvek, amelyek kisebb példányszámban jelennek meg, ezért nehezebb őket forgalmazni, ám a fesztiválokon egyszerre vannak jelen a reménybeli olvasói. A fesztiválozók pedig szeretnek a (sztár)szerzőkkel találkozni, és megosztani az élményt a közösségi oldalakon. Ahogy a zenei fesztivált sem pótolja teljesen a lemezhallgatás, úgy a könyvfesztivál is elmaradhatatlan része az olvasói kultúrának.
