Franciaország;járvány;koronavírus;

- Már az uniós országokból érkezők is csak negatív PCR-teszttel léphetnek be Franciaországba

Az új szabályozás alól mentességet élveznek a határ menti ingázók és a fuvarozók.

A koronavírusnak a korábbiaknál fertőzőbb variánsaitól tartva Franciaország az Európai Unió tagállamaiból tengeri vagy légi úton érkezőket is csak egy 72 órásnál nem régebbi, negatív PCR-teszt kell felmutatása mellett engedi belépni a területére.

A vasárnap éjféltől érvénybe lépett intézkedés eddig csak az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozott.

Az új szabályozás alól mentességet élveznek a határ menti ingázók és a fuvarozók.

A hatóságok elsősorban a légi és tengeri úton érkezőket ellenőrzik a repülőtereken és a kikötőkben, ami jelenleg heti 62 ezer beutazót érint – jelezte Jean-Baptiste Djebbari közlekedési miniszter.

A párizsi repülőterek igazgatósága szerint a szigorítás „nem jelent sok változást”, sőt egyszerűbbé vált az eljárás, mert mostantól mindenkit ellenőrizni kell a belépéskor. A Roissy és az Orly termináljain a határőrök minden érkezőnek a személyi okmányai mellett a PCR-tesztjét is ellenőrzik. Akinél nincsen ilyen igazolás, annak a Vöröskereszt munkatársai helyben elvégeznek egy antigén gyorstesztet, amelynek az eredménye negyedórán belül megvan.

A járvány kezdete óta Franciaországban 73 049-en vesztették életüket, az elmúlt 24 órában 172-en. Az egészségügyi tárca adatai szerint a kórházi ápolásra szorulók száma vasárnap átlépte a 26 ezret, amire december óta nem volt példa, jelenleg 26 357-en vannak kórházban, ami ezerrel több, mint egy héttel ezelőtt. Közülük csaknem 3 ezren vannak intenzív osztályokon, számuk az elmúlt héten fokozatosan emelkedett, egy héttel ezelőtt 2766 súlyos beteget ápoltak.

A pozitív tesztek aránya 7 százalék, s a napi esetszám az elmúlt héten mindennap meghaladta a 20 ezret, az elmúlt 24 órában 18 436 új esetet jelentettek.

Újabb általános karantén kihirdetését sürgetik

A karantén december 15-i feloldása után több mint egy hónapig stagnáltak a járványmutatók, az elmúlt napokban megkezdődött lassú emelkedés miatt az egészségügyi ellátórendszernek már több mint felét a fertőzöttek foglalják el.

A nem csökkenő adatok és a vírusnak a fertőzőbb brit és dél-afrikai variánsának terjedésétől tartva a járványügyi szakemberek egy jelentős része, köztük a kormány mellett működő tudományos tanács vezetője, Jean-Francois Delfraissy is egy harmadik általános karantén kihirdetését szorgalmazza. Szerinte a fertőzőbb variánsok aránya egyes régiókban már 7-9 százalék is lehet az új esetekben.

A kormány eddig azt az álláspontot képviselte, hogy meg kell várni az éjszakai kijárási tilalomnak tíz nappal ezelőtt délután 6 órára előrehozott kezdésének hatását a mutatókra. Ennek kiértékelésére szerdára hívta össze Emmanuel Macron államfő a védelmi tanács heti ülését, amely azt is meg fogja vitatni, hogy a jelenlegi korlátozások elégségesek-e a járvány további terjedésének megfékezésére vagy pedig újabb szigorításokra van szükség.

Amennyiben a lezárásról születik döntést, azt maga Emmanuel Macron fogja bejelenteni szerdán vagy csütörtökön, ahogy az március 16-án ez első, és október 28-án, a második lezárás előtt is történt.

Sajtóértesülések szerint a miniszterelnöki hivatalban egy inkább az őszi, kevésbé szigorú karantén forgatókönyvét fontolgatják, amely szerint az iskolák nyitva maradhatnak, a kereskedelmi egységek közül viszont csak a létfontosságú termékeket árusító üzletek.

„A jó egyensúlyt kell megtalálni”

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter a le Journal du Dimanche című hetilapnak elmondta: a köztársasági elnök és a miniszterelnök is támogatja azt, hogy az iskolákat, amíg lehet nyitva kell tartani, az a stratégia eddig is jól működött.

„A jó egyensúlyt kell megtalálni, minden üzletet nyitva kell hagyni, hogy ne legyen vita arról, hogy mi létszükséglet és mi nem”– fogalmazott Geoffroy Roux de Bézieux, a legnagyobb munkáltatói szervezet, a MEDEF vezetője a novemberi vitákra utalva a könyvesboltok bezárásáról.

A vendéglátó egységek (kivéve az elvitelre vagy házhoz szállítást vállalók), a kulturális intézmények (mozik, színházak, múzeumok), az egyetemek és a sportolásra alkalmas helyek október vége óta zárva vannak, s a karantén december 15-i feloldása óta éjszakai kijárási tilalom van életben, amelyet csak karácsony estére oldottak fel.

A kormányzat az oltási program mellett a kedvezőbb időjárás visszatérésre is számít ahhoz, hogy a helyzet elfogadhatóbb legyen „a várhatóan nehéz február és március után”. Jean Castex miniszterelnök szombaton jelezte, hogy az a cél, hogy

„hosszan el tudja viselni az ország a nyomást, miután még messze nem ért véget” (a járvány).

Azt is közölte a kormányfő, hogy a beoltottak száma meghaladta az egymilliót, Olivier Véran egészségügyi miniszter pedig azt ígérte, hogy augusztus végére minden francia be lesz oltva. A tudomány tanács vezetője szerint azonban nyár végére csak negyven százalékos lehet az arány.

A szakemberek szerint – akik a fertőzőbb variánsok terjedése miatt legalább kétméteres védőtávolságot, a textilmaszkok helyett pedig kizárólag sebészi maszk viselését ajánlják – még hónapokig nem térhet vissza az élet a régi kerékvágásba.

Az ajánlásokat a tagállamok képviselőinek is el kell fogadniuk, de akkor sem járnak kötelező erővel.