Eseménytelen időkben szokás mondani: ha nincs nagy szenzáció, akkor a kicsivel is beérjük. A minden ízében szorongató 2020-as esztendő után az idei sem látszik unalmasnak, így elcsodálkozhattunk azon, hogy az egyházakhoz aligha kötődő gazdasági sajtó is vezető helyen tálalta, a Vatikán beoltatta Róma hajléktalanjait. Mind a huszonötöt.
Az arányok ilyetén torzulása másutt is tetten érhető. Családügyi miniszterünk nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a 2021-ben odaítélendő lakástámogatások példátlan robbanást idézzenek elő a hitelezési piacon. Míg korábban évente csupán 1-4 milliárd forintot folyósítottak a bankok az otthonok felújítására, szerinte ez akár 170 milliárd forintra is felemelkedik. Ami valóban kívánatos bravúr lenne, de sajnos kevéssé valószínű. Ugyanis a még véget sem ért koronavírus-járvány legnehezebb hónapjaiban is súlyos munkaerőhiánnyal küszködött az építőipar, így a hitelfelvevők tekintélyes hányada - a home office körülményeibe már amúgy is beleszokva - át is képezhetné magát ezermesterré, feladva azt a reménytelennek látszó küzdelmet, hogy belátható időn belül szakemberre leljen.
Már csak azért sem reális az ilyen mértékű hitelkihelyezés, mert a megszaporodó felújítások kereslete felveri majd az árakat is. Ha ez bekövetkezik, akkor sem kell azonban az infláció elszabadulásától tartanunk, ugyanis a fogyasztói árfigyelésből - meglepő módon - ez a szektor kimarad. Teljesítményét a beruházásoknál veszik figyelembe. Ott pedig a pozitív soron számolják el: minél többe kerül tehát a lakásfelújítás, annál nagyobb mértékben nő a GDP.
Márpedig a hazai makrogazdaság bővülésére 2021-ben nagyon számítanak az elemzők. A tavalyi, 6,5 százalék körüli - teljes mértékben a gazdaságon kívüli okokból bekövetkezett - visszaesést követően idén általában 4 százalékos bővülésre számítanak, de még a legoptimistábbak szerint is 5-8 esztendőre lesz szükség ahhoz, hogy a 2020-ban csúcsra járatott államadósság-növekedést sikerüljön ledolgozni. Viszont míg a gazdaság zsugorodásánál - főként a szolgáltató szféra padlóra kerülése miatt - lehet külső okokra utalni, addig 10 év adósságcsökkentő igyekezetének megsemmisülésekor már csak részben. A gazdaság védelmére és a járvány okozta többletköltségekre hivatkozva olyan pénzszórásnak lehettünk tanúi - és ez a folyamat nem áll meg 2021-ben sem -, amelynek minden elemét még nem is ismerjük, ugyanis a csupán általánosságokat tartalmazó költségvetési sorokba bújtatták el ezeket. A részben presztízs-, részben hobbiberuházásokat nemcsak hogy nem állították le, de legtöbbjüket még újabb költségvetési pénzekkel is kitömködték.
El kell ismerni, hogy az egymást követő Orbán-kormányok csak módjával készítettek a választásokat megelőző időszakokra voksvadászati célokat támogató költségvetéseket. Idén sajnos másképpen lesz. A krízis miatt nehezebbé vált körülményekkel dacolva az indokolatlan pénzszórás folytatódik. Miközben már 95 ezren folyamodtak a válság sújtotta szolgáltató cégektől az Európai Unió legszűkebbre szabott bértámogatásáért.