munkanélküliség;infláció;védőoltás;gazdasági növekedés;

- Az oltások beindítanák a gazdaságot

Idén még feltehetőleg még nem, de 2022-ben már komoly növekedést mutathat a magyar gazdaság. Minden az oltásokon múlik – így a választás is.

A kormány is felismerte, hogy végső soron a Fidesz 2022-es hatalmon maradása függ a minél nagyobb átoltottságtól, ezért az utóbbi napokban erőteljes kampányba kezdett a kínai vakcinák beszerzéséért. Ugyanis a gazdasági elemzők szerint addig nem tud érdemben nekilendülni a gazdasági növekedés az idén, és maradnak a lezárások, amíg az átoltottság nem éri el minimálisan elfogadható – 50 százalékos – szintet. Az elemzők szerint ha lesz elég vakcina és lesz elég oltást felvevő polgár, akkor is a fordulópont az első félév végén jöhet el, s ebben az esetben a hazai gazdaság idei növekedése elérheti négy százalékot - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ha ez később következik be, akkor a tavalyi 6,4 százalékos visszaesés után is két százalékkal nőhet idén a GDP, ám az optimista forgatókönyv megvalósulásával már 2021-re is akár hat százalékos gazdasági növekedést jósol a bank.

Az Equilor Befekteési Zrt elemzői is a bizonytalanságot hangsúlyozzák, mind idehaza, mind a világgazdaságot tekintve és osztják azt a véleményt, hogy minden az átoltottságon múlik. Török Lajos, Equilor vezető elemzője a cég tájékoztatóján elmondta, hogy a magyar gazdaságban a második félévben jöhet a felpattanás – ám éves szinten ők is négy százalékos gazdasági növekedést várnak mind 2021-re, mind 2022-re. A munkaerőpiaci folyamatok a korábban vártnál kedvezőbben alakultak, a 3 hónapos gördülő munkanélküliségi ráta csak alulról közelítette az 5 százalékot. A kockázatok továbbra is fennállnak, a korlátozások elhúzódása esetén a kis- és középvállalatok egy része forráshiányos állapotba kerülhet, így ismét emelkedhet a munkanélküliség. A gazdaságban ugyanakkor felfelé mutató inflációs kockázatok kezdenek körvonalazódni: amennyiben a világgazdaság kilábalása viszonylag gyors ütemű lesz. A GDP-arányos államadósság a tavalyi jelentős emelkedést követően idén minimálisan mérséklődhet, és az év egészét tekintve 79,5 százalékon alakulhat, majd visszatérhet a lassú csökkenő pályára, de Török Lajos szerint a tavalyi válság adósságnövelő hatását legalább 5-8 évig tarthat ledolgozni.

2022-as év megítélésben jóval optimistábbak a Raiffeisen Bank elemzői, ők a választási évre már hat százalékos gazdasági növekedést várnak. Török Zoltán elmondta nagyon komoly növekedési támaszt adnak az EU-támogatások, amelynek költési csúcsa 2022-ben várható – amely egyben választási év lesz. Szintén a jövő évi növekedést segítik a beruházások. Az elemző szerint így 2021 végén, 2022 elején éri el a válság előtti szintet a magyar gazdaság teljesítménye. A Raiffeisen elemzői szerint a foglalkoztatásban már 2021 végén rekord jöhet, a bérnövekedés azonban a megelőző évek gyors szárnyalása után jóval visszafogottabb lehet csak. Egyelőre nincs megállapodás a minimálbérről, de legfeljebb 4-6 százalék körüli emelkedés tűnik reálisnak. Ez pedig meglehetősen visszafogott emelkedés, különösen a három százalék feletti inflációs kilátások miatt – tette hozzá az elemző.

Vagyis a két pénzintézet idénre viszonylag visszafogott négy százalékos gazdasági növekedést vár, a reálbérek 3-4 százalékos növekedésével, amely ha összejön, akkor kedvező gazdasági klímát teremt a választási hónapokra – ám az igazán komoly fellendülés épp a választási évben jöhet. Ennek ellenére a kormány várhatóan mindent megtesz a szavazók megnyerésre, ennek jegyében került sor a fiatalok szja mentességének bevezetése vagy a 13. havi nyugdíj bevezetése.   

Dobogós helyen a magyar áremelkedésTavaly decemberben 2,8 százalékra lassult a 12 havi infláció Magyarországon – ez a második leggyorsabb áremelkedés az unióban. Egyedül Lengyelországban mértek a magyarnál gyorsabb drágulási ütemet, ott 3,4 százalékkal emelkedtek az árak. Az Eurostat adatai szerint a fogyasztói árak az euróövezetben decemberben 0,3 százalékkal csökkentek éves bázison.   

Az Alkotmánybíróság szerint tulajdonhoz fűződő alapjogokat sért a kormány hulladékkoncessziós tervének ama pontja, miszerint a koncesszor ingyen veszi át az értékes szemetet annak tulajdonosától. A kabinetet mindez nem tántorítja el a szakmai bírálatok kereszttüzében álló elképzeléscsomag keresztülverésétől.