vizsgálat;Hadházy Ákos;települések;

Kétpó

- Települések patthelyzetben - Sokba kerül vizsgálat utáni feljelentés, de megtérülhet

Bajba kerülhetnek azok a településvezetők, akik feltárják elődeik gazdálkodásának törvénytelenségeit, véli Hadházy Ákos. A független képviselő szerint azonban ez nem szabad, hogy elijessze őket a jogsértések kivizsgálásától.

Azok a városok és falvak, ahol az ellenzék 2019-ben leváltotta a korábbi, kormánypárti vezetőket gyakran megrendelik az önkormányzat és cégeinek gazdasági átvilágítását. Ha a felkért szakértők szabálytalanságokra utaló jeleket találnak, és ennek nyomán a településvezetők feljelentést tesznek, akkor azzal alaposan megnehezíthetik az önkormányzat gazdálkodását. A beruházások megvalósítását ellenőrző hatóságok ugyanis – első körben - az önkormányzattól követelik vissza a törvénytelenül elköltött pénzeket. Erről a szekszárdi Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő beszélt a Népszavának. A politikus szerint ettől a települések – főképp a kisebbek – drámai helyzetbe kerülhetnek, hisz a visszafizetési kötelezettség miatt eladósodnak, működési nehézségeik lehetnek és átmenetileg le kell mondjanak a fejlesztéseikről.

Hadházy megemlítette, hogy például Tótkomlóson 2017-ben indult egy uniós támogatást élvező projekt, ami a nők munkavállalási lehetőségeit kívánta javítani. A Békés megyei kisváros független polgármestere, Zsura Zoltán 2019-ben még ellenzéki képviselőként jelezte a projekt során elkövetett szabálytalanságokat, s mivel a helyi képviselőtestületben a kormánypárti többség lesöpörte őt, feljelentést tett a rendőrségen. Az ügyben az adóhatóság indított vizsgálatot, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, és a tárca talált is szabálytalanságokat, ami miatt elképzelhető, hogy visszakövetel Tótkomlóstól 100-150 milliónyi támogatást. A pályázati pénzek nélkül évente 800 millióból gazdálkodó, 6 ezer lelkes város költségvetése ellehetetlenülhet, ha az Emmi visszafizetteti az említett összeget.

Még inkább szorongatott helyzetbe kerülhet az ugyancsak függetlenek által irányított Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpó. A falu évekkel ezelőtt – amikor még kormánypárti vezetése volt a településnek - elnyert 68 millió forintot az iskola tetőfelújítására, valamint egy, veszélyes hulladéknak minősülő kőhalom elszállítására. Utóbbi nem történt meg, ráadásul a munkák megpályáztatása – a jelek szerint – szabálytalan volt. Mindezt a Belügyminisztérium (BM) vizsgálja, s Kétpó irányítói tartanak attól, hogy a minisztérium visszaköveteli a támogatást. Ha ez megtörténik, akkor a 650 lelkes falu elesik éves költségvetésének 30-35 százalékától.

A tótkomlósi és a kétpói pályázat hibás teljesítése a két település előző, fideszes irányítóinak a „sara”, a vizsgálat ostora viszont a mostani, független vezetésen csattan, ők tűnnek majd rossz gazdának és tehetetlennek, amikor az önkormányzat működése az elvont pénzek miatt akadozni fog.

Hadházy szerint félő, hogy az efféle történetek visszatartják az ellenzék által elhódított települések vezetőit attól, hogy átvilágítsák az önkormányzat gazdálkodását, és – ha törvénysértést találnak, akkor - feljelentést tegyenek. Ugyanis az ellenőrzésért felelős hatóságok minden ilyen esetben az érintett önkormányzattól vonják el a hibásan felhasznált támogatási forrásokat. Ezt írja elő a jogszabály, hisz az önkormányzatok anyagi felelősségvállalása – a vezetők párthovatartozásától függetlenül - jogfolytonos.

Persze, ha utóbb a vizsgálat megtalálja, hogy személyesen kiket terhel felelősség egy beruházás kárt okozó törvénytelenségeiért (a részrehajló közbeszerzési eljárásért, az indokolatlan árdrágításért, az el nem végzett vagy rosszul kivitelezett munkáért), akkor az önkormányzat behajthatja a tetteseken az őt ért kárt. Ám mire egy ilyen ügy ítélete jogerőssé, a követelés pedig behajthatóvá válik, hosszú évek telnek el, és kérdés, hogy az ellenzéki településvezetők mernek-e ekkora kockázatot vállalni? Kibírja-e a település a rászakadt adósságot, főleg, hogy az ellenzéki önkormányzatok amúgyis nehezen jutnak támogatási forrásokhoz.

Hadházy Ákos – a fentiek ellenére - arra ösztönzi az ellenzéki településvezetőket, hogy minden esetben tegyenek feljelentést, ha azt látják, hogy elődeik szabálytalanul használták fel a nekik juttatott támogatásokat. 

– Nem szabad megijedni, hanem küzdeni kell, keményen – véli Hadházy. – A büntetőeljárás elindítása után polgári jogi igénnyel kell élni, és kártérítési pert kell indítani a vélhető tettesek ellen. Arra egyébként nem számítok, hogy a fideszes vagy a párthoz kötődő vádlottak súlyos ítéletet kapnak. A bíróságban ugyan bízom, a Polt-féle ügyészségben viszont nem: utóbbi nem fog olyan vádat emelni a fideszes elkövetők ellen, aminek nyomán súlyos ítélet születhetne. A pénzügyi követelés viszont sokkal keményebb lehet az elkövetők számára, mint egy felfüggesztett börtön, attól már lesz okuk félni. Ezért már a büntetőeljárás kezdetén kérni kell az elkövetők személyes vagyonának zárolását.

A képviselő hozzátette: nálunk nincs annak múltja, hogy az állami és önkormányzati pénzek tolvajaitól visszaköveteljék az ellopott pénzt, ám ideje, hogy változzon ez a gyakorlat, mert az elmúlt tíz évben a korrupció soha nem volt szintre emelkedett Magyarországon.

A fővárosiak segítségét kéri Budapest vezetéseKözterületi kampányba kezd a főváros, amelynek részleteiről a Facebook-on számoltak be fővárosi politikusok. Karácsony Gergely kifejtette, hogy amíg a mintaországnak tartott Ausztria csillagászati összeggel segíti az önkormányzatokat, addig a magyar kormány az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. A főpolgármester azt kérte a fővárosiaktól, hogy vegyenek minél többen BKV-bérletet, a cég ugyanis most milliárdokkal kevesebb jegyárbevételre tesz szert, mint a járvány előtt. Az iparűzési adót fizető fizető kis- és középvállalkozásoktól pedig azt kérik, hogy akit nem sújtott a válság, ne vegye igénybe az Orbán-kormány adta felezési kedvezményt, hanem fizesse be a teljes összeget. Ez a bevétel segíthet túlélni az idei évet, hogy jövőre – reményei szerint – egy változó politikai széljárásban folytathassák a munkát. Sz.A.A.

A pécsi egyetem professzora, Jakab Ferenc az első hullám idején rendszeres vendég volt a Karmelita Kolostorban. Most kendőzetlenül fejtette ki véleményét a kínai vakcináról.