A meghívott önkormányzati érdekszövetségek elnökei látványos prezentációt nézhettek meg az államháztartás helyzetéről, ám abban egyetlen szó sem esett arról, hogy a kormány milyen módon kompenzálja a járvány, a válság és a kormányzati elvonások miatt jelentős veszteségeket elkönyvelő települési önkormányzatokat. Majd ezt követően hiába tették fel kérdéseiket az önkormányzati vezetők, egyre sem kaptak érdemi választ.
Így nincs válasz arra, hogy a kormány a korábbi elvonások - köztük a gépjárműadó-bevétel és az idegenforgalmi adó elvonása, illetve a parkolás ingyenessé tétele - után mi indokolja a települések jó részének jelentős bevételi forrást jelentő iparűzési adó megfelezését. Arra sem volt válasz, hogy karácsony előtt miért kapott tíz megyei jogú város 1,38 milliárd forintot és a többi miért nem?
Arra sem kaptak választ a Belügyminisztériumot képviselő Pogácsás Tibor államtitkártól és a Pénzügyminisztérium képviseletében jelen lévő Berczik Ábel helyettes államtitkártól, hogy a 25 ezer fő fölötti településekkel való egyenkénti tárgyalás menetrendje miképpen alakul. A tárcák képviselői gyakorlatilag egyetlen kérdésre sem adtak választ. Így a települési önkormányzatoknak úgy kell megtervezniük és elfogadniuk az idei költségvetést, hogy a pénzügyi keretekről sincsenek pontos információik – hangsúlyozta Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón. Az önkormányzati érdekképviseletek vezetői még csak arra sem kaptak ígéretet, hogy a kompenzációról szóló egyeztetés folytatódik.
Nincs okunk örülni – ismerte el Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere. - A megbeszélésen teljesen világossá vált, hogy a kormánynak nincs terve az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozó intézkedések kompenzálására. Holott a nehéz helyzetbe került településeken él a magyar lakosság fele.
Karácsony szerint erősen vitatható lépés az iparűzési adó megfelezése, hiszen azt a nyereség után fizetik a cégek. Amelyiket súlyosan érintette a válság, az egyébként is kevesebbet fizet, amelyik pedig profitált belőle, annak nincs szüksége kormányzati segítségre. Az önkormányzatok viszont komoly bevételkiesést kénytelenek elkönyvelni emiatt. Budapest és a kerületek tavaly és idén 80 milliárd forintos bevételkieséssel számolhatnak. Az idei évet a főváros úgy indította el, hogy lövésük sincs arról, hogy mit kínál a kormány az elvonásért cserébe. De a főpolgármester attól tart, hogy semmit. A kormány a karácsony előtti pénzosztogatással látványosan két csoportba osztotta a magyar polgárokat, vannak a támogatott elsőrendű és a segítséget nem érdemlő másodrendű magyarok.
Budapest főpolgármestere hangsúlyozta, hogy a főváros költségvetése már az iparűzési adó megfelelése előtt is csak a tartalékok terhére volt egyensúlyba hozható, nincs már hová hátrálnia a városnak. Arra a kérdésre, miszerint Gulyás Gergely délelőtt a kormányinfón gazdag városnak titulálta Budapestet, azt válaszolta: „lehet, hogy Budapest gazdag város, de az önkormányzata szegény és éppen Gulyás miniszter úrnak kell tudnia a legjobban, hogy ki tette azzá”.
A városvezetés mindent megtesz azért, hogy Budapesten változatlan minőségűek maradjanak a közszolgáltatások, de ha nem változik a kormány hozzáállása, akkor nem garantálható a fővárosi önkormányzat fizetőképessége. De inkább menjen csődbe a várost, mintsem leálljanak a közszolgáltatások - jelentette ki a főpolgármester. Budapest egyelőre nem készül a karácsony előttihez hasonló tiltakozó akcióra, amikor tiltakozásul egy órára lekapcsolták a díszkivilágítást. A jövő héten azonban lakossági tájékoztató kampányba kezdenek.
A Népszava kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a helyreállítási alap felhasználása is csak szegről-végről került szóba a mai megbeszélésen azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatoknak milyen formában térítik meg a direkt járványügyi költségeiket. Nagyon bízik benne, hogy a helyreállítási alap révén olyan fejlesztések indulhatnak el, amelyben az önkormányzatok is szerepet kaphatnak.
A kormány önkormányzat ellenes politikája ellenére a települési vezetők felajánlották segítségüket az oltási program kidolgozásában és végrehajtásában. Az együttműködés már csak azért is indokolt lenne, mert a kormány számít a házi orvosokra, akik viszont az önkormányzatok szerződéses partnerei. Egyelőre azonban még az intézmények, például az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltásáról sem kapnak előzetes tájékoztatást. A fővárosi fenntartású intézmények lakóinak felét oltották be.
