Továbbra sincs megállapodás az idei minimálbéremelésről, a szakszervezetek és a munkaadók a ma délelőtti egyeztetésen sem tudtak kompromisszumra jutni. Mindkét fél a korábbi álláspontját ismételte, a különbségeket nem sikerült áthidalni – mondta el érdeklődésünkre a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) délelőtti ülése után Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
Mint korábban megírtuk: a 2003-as év kivételével 1997 óta minden év január 1-jén emelkedett a minimálbér, a 24 évvel ezelőtti bruttó 17 ezer forintról így tavaly január 1-jére 161 ezer forintig kúszott fel a dolgozóknak kötelezően megfizetendő legkisebb havi összeg. Az idei január 1-je azonban úgy köszöntött be, hogy az összeg változatlan maradt. A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek nem tudtak ugyanis tavaly év végéig megállapodni az emelés mértékéről: előbbiek álláspontja 3, utóbbiaké 5 százalékon merevedett be. A kormány erre hivatkozva nem hirdette ki tavaly év végén az idei összeget, hanem az egyeztetések januári folytatását javasolta. A VKF azóta ma ült össze először, de – bár a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek közötti múlt pénteki kétoldalú egyeztetések után a felek konstruktív hangulatról számoltak be – továbbra is csak korábbi álláspontjukat ismételték el. Rolek Ferenc szerint a munkaadói oldal ugyanakkor hajlott volna arra, hogy kissé elmozduljon a 3 százalékról "a két ajánlat közé", ám ezt a szakszervezetek nem fogadták el.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont a munkaadók hivatalos ajánlata továbbra is 3 százalék maradt, amit a munkavállalói oldal visszalépésként értékelt, hiszen a kétoldalú háttérbeszélgetéseken ennél kompromisszumkészebbnek tűntek. A kormány képviselője az egyeztetésen továbbra is azt szorgalmazta, hogy a munkaadók és a munkavállalók állapodjanak meg a kérdésben. A megállapodást mindkét fél szerint elősegítő járulékcsökkentési lépésekre ugyanakkor továbbra sem lát lehetőséget a kabinet – számolt be az ülésen elhangzottakról Kordás László.
Azt viszont egyértelművé tette a kormány, hogy ha létrejön is egy megállapodás még januárban, akkor sem lehet már visszamenőleg emelni a legkisebb béreket. Azaz legkorábban csak február 1-től emelkedhetne a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Márpedig a szakszervezetek éves szinten szeretnének 5 százalékos bérnövekedést elérni, nem 11 hónapra vonatkozóan. Ezért az idő előrehaladtával a munkáltatók és a munkavállalók egyre messzebb kerülnek a megállapodástól – vélekedett Kordás László, aki szerint ebben a helyzetben a kormánynak kellene előrukkolnia egy, a járulékcsökkentésre vagy adójóváírásra vonatkozó javaslattal, és a cafeteriaszabályok enyhítésével. A munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja között nincs áthidalhatatlan különbség, de a megállapodáshoz a kormány lépésére is szükség van – szögezte le a szakszervezeti vezető.
A VKF várhatóan a jövő héten tárgyal ismét a minimálbérről.
