Két nappal karácsony előtt küldte ki a két részből álló adatszolgáltatási határozatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egyrészt bekérték a cég összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályzatát, másrészt egy táblázat összeállítását kérték a biztosítók által nekünk fizetett jutalékokról. Ez a mi esetünkben, holott alig pár fős vállalkozás vagyunk, több mint ezer soros excel táblázat elkészítését jelentette – vázolja az alaphelyzetet egy neve elhallgatását kérő apró alkuszcég vezetője.
A táblázatban valamennyi biztosító valamennyi termékének, valamennyi szerződési változatra érvényes jutalékát is meg kellett adniuk. Csak hogy érzékeltessük a kihívás nagyságát: az AB Aegon egymaga 51 oldalas jutalékszabályzatot adott ki és ez csak az egyik biztosító – magyarázza a cégvezető.
A szabályzatot nem most kellett elkészíteni, csupán beküldeni, lévén azt már évekkel ezelőtt össze kellett állítania minden cégnek. A határidő ezzel együtt gyilkos volt. Különösen annak fényében, hogy az MNB, ahogy erre a határozat fel is hívta a figyelmet: a nem teljesítőket bírsággal sújthatja és fel is függesztheti. Nem vitatom, hogy a piac rászorul a rendszabályozásra, de ez a karácsony előtti tömeges adatbekérés aligha ezt szolgálta – mondja a több évtizede biztosítási szakmában dolgozó cégvezető. Az pedig még inkább szöget ütött a fejébe, hogy a jegybank fentieket tartalmazó határozatával egy napon érkezett egy partneri ajánlat a Hungarikum Alkusz cégcsoporttól. Mint írják: „a biztosításközvetítő társaságoknak jelentős kihívást okozhat a törvényi előírások és felügyeleti elvárások követése és alkalmazása”. Sebaj, az általuk kínált HunPartner program „erős érdekképviseletet biztosít a biztosítótársaságok és a pénzügyi szervezetek körében”.
Nem hiszek a véletlen egybeesésekben. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Hungarikum Alkusz egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc, akkor ez bizony elég sok spekulációra ad okot egyszerű alkuszi fejekben – teszi hozzá a cégvezető.
Mi is megkaptuk a két levelet és azonnal el is indultak a körtelefonok, hogy ki hogyan értékeli ezt a helyzetet, mennyire „visszautasíthatatlan” ez az ajánlat – ismeri el egy jóval nagyobb alkuszcég prominense. De azután arra jutottak, hogy ez még nem komoly veszély, csak célozgatás. Ők egyébként külön stábot foglalkoztatnak az MNB adatszolgáltatásainak teljesítésére, a gyakori célvizsgálatokban való gördülékeny együttműködésre. Ezt azonban a szakmagyakorlás szokásos velejárójának tartja, elvégre a biztosítási ágazatban valóban szükség van az erős felügyeletre.
Miután a tagok nagy számban jelezték, hogy karácsony előtt kettő nappal, az MNB Biztosítás, pénztár és közvetítők felügyeleti igazgatósága rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezte az alkuszokat mindössze 2 és 8 munkanap határidőkkel levélben fordult a Magyar Nemzeti Bank Elnökéhez – válaszolta a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége lapunknak. Levelükben hangsúlyozták, hogy „támogatják az MNB fogyasztók érdekében tett törekvéseit, de ezzel az időzítéssel, karácsonykor, rendkívüli jogrend idején, a koronavírus járvány tetőzésekor, amikor a kormány a veszélyhelyzet miatt maga is jelentősen megnövelte az egyes adatigénylési folyamatok határidejét, nem tartották indokoltnak és nem is szolgálta sem az ügyfelek védelmét, sem pedig a közvetítői rendszer zavartalan és prúdens működését”. Az MNB-től gyors választ kaptak: kérésre határidőt lehet hosszabbítani.
A MABIASZ azzal kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy miért érkezhetett egy napon az MNB adatkérése és a Hungarikum ajánlata, de ezzel kapcsolatban szintén egyöntetű jelzés érkezett a tagság részéről.
Az európai irányelvek hazai jogrendbe való bevezetése szigorúbb szabályokat hozott – indokolja a rapid adatkérést az MNB. Binder István felügyeleti szóvivő Népszavának adott magyarázata szerint a biztosítási termékeket értékesítő többes ügynököknek összeférhetetlenségi szabályzattal, míg az ügyfelek érdekében eljáró alkuszoknak a javadalmazási struktúrájukból fakadó esetleges torzító hatást kiküszöbölő érdekkonfliktus szabályzattal is rendelkezniük kell. Ez biztosítja, hogy az alkusz valóban az ügyfél igényeihez legjobban illeszkedő szolgáltatást ajánlja, és nem azt, ami számára a legnagyobb bevételt jelenti. Ez nem új az alkuszoknak, 2018 óta felügyeleti elvárás. A szabályzat benyújtására ezért adtak rövidebb határidőt, míg az alátámasztásra szolgáló analitikára bővebb határidőt kaptak. A közvetítők döntő többsége minden gond nélkül, határidőben beküldte a szabályzatát. Szankcionálásra egyelőre nem került sor – tette hozzá a szóvivő.
Az MNB-nek a Hungarikummal való formális és informális kapcsolatát firtató kérdésre azt a választ kaptuk, hogy a többi alkuszcéghez hasonlatosan a jegybank esetükben is felügyeleti szerepet tölt be. Tavaly meg is büntették a céget egy célvizsgálat eredményeként.
A furcsa időbeli egybeesésről a Hungarikum Alkusz céget is megkérdeztük. Keszthelyi Erik alapító, társtulajdonos válaszában kiemelte, hogy 2019 februárjában azért hozták létre az alkuszi integrációért felelős „HUNPartner Programot”, hogy „stabil hátteret, transzparens működési környezetet” biztosítson csatlakozók részére. Eddig 13 alkusz és 3 függő tanácsadói csoport élt a lehetőséggel. A decemberi levél célja a tájékoztatás volt és 2021-ben is keresik majd azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább építhetik a szakmai közösségüket. Az MNB természetesen ettől függetlenül kért be adatokat. Erről nincs semmiféle információjuk.
